Az utóbbi évtized legnagyobb hadgyakorlata nem Oroszország ellen irányult, hangsúlyozzák az Észak-atlanti Szövetség vezetői.
HIRDETÉSAz elmúlt 13 év legnagyobb NATO-hadgyakorlatát tartották a Földközi-tenger nyugati medencéjében, a spanyol, olasz és portugál partoknál. A szövetséges erők partraszállási hadműveleteket, illetve a kikötők védelmét gyakorolták.
A Trident Juncture, magyarán Hármas elágazás 2015 elnevezésű hadgyakorlat egyik célja hivatalosan a csempészek elleni fellépés hatékonyabbá tétele.
A tréningen ott volt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is, és meglátogatta az Ocean brit helikopterhordozót a portugáliai Troia-félszigetnél.
30 ország több mint 36 ezer katonája vett részt a hadgyakorlaton, amelynek második szakaszát – a haderők tulajdonképpeni gyakorlatát – október 19. és november 6. között rendezték.
Ugyanakkor az Észak-atlanti Szövetség katonai vezetői hangsúlyozták, hogy mindez nem Oroszország ellen irányul.
Euronews: Ezúttal a NATO erői nyíltan támadó hadműveleteket gyakoroltak. Ez azt jelenti, hogy változóban van a szövetség stratégiája?
Jens Stoltenberg: A NATO védelmi szövetség, célja az, hogy megvédje tagjait és szövetségeseit. Minden, amit teszünk, arányos, és teljes összhangban van nemzetközi kötelezettségeinkkel. De amikor azt látjuk, hogy egyre nehezebb fenntartani a biztonságot, amikor egyre nagyobb a zűrzavar, amikor terjed az erőszak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, akkor reagálnunk kell. Az is kihívás a NATO-nak, hogy Oroszország egyre erőteljesebben lép fel, fejlesztette katonai képességeit – a határaink mentén is.
Euronews: Mit szól a fokozódó orosz jelenléthez a Földközi-tengeren, illetve a Balti-tenger térségében?
Jens Stoltenberg: A hadászati szakemberek ezt úgy nevezik, hogy „anti-access, aerial denial”, vagyis „támadás-feltartóztatás és területvédelem”. Arról van szó, hogy Oroszország olyan fegyverrendszereket telepít ezekre a helyekre, amelyekkel megakadályozhatja, hogy mások is oda jussanak. Ezzel természetesen behatárolják a mi lehetőségeinket, hogy beavatkozzunk, ha szükségét látjuk.
Euronews: Egyre több és egyre komolyabb hadgyakorlatok tanúi vagyunk Európában. Jó ez? És ki gerjeszti ezt a versenyt?
Jens Stoltenberg: Aggasztó a helyzet, mert ezt a vetélkedést Oroszország kezdte. Az új orosz szokás szerint sok kisebb villámhadgyakorlatot tartanak, és ezekre nem hívnak meg külföldi megfigyelőket. Ez az eljárás pedig értelemszerűen csökkenti a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot.
Euronews: Az orosz elnök azt mondta, megfontolja az atomfegyverek készenlétbe helyezését, ha meg kell védenie a Krímet. Ez miért nem szerepelt a gyakorlat témái között?
Jens Stoltenberg: Mert hiszünk abban, hogy a nukleáris fegyverekkel csak igen óvatosan, abszolút kiszámítható módon szabad bánni. Számunkra az atombomba az elrettentő erő része.
Euronews: A NATO folytatja az európai rakétapajzs kiépítését?
Jens Stoltenberg: A terveknek megfelelően folytatjuk a rakétavédelmi rendszer fejlesztését Európában. Ez is része az elrettentő erőnknek. A NATO szándéka az, hogy továbbra is erős kollektív védelmi képességei legyenek. Nem mintha háborúzni akarnánk, éppen ellenkezőleg: azért, mert el akarjuk kerülni a háborút.