Az elmúlt hónapok eseményei miatt gyakorlatilag összeomlott az európai menekültügyi rendszer. A migrációs hullámmal nem tud mit kezdeni a kontinens
HIRDETÉSAz elmúlt hónapok eseményei miatt gyakorlatilag összeomlott az európai menekültügyi rendszer. A migrációs hullámmal nem tud mit kezdeni a kontinens. Szíriaiak és irakiak ezrei igyekeznek a schengeni övezet felé, az álmok földjére.
A schengeni megállapodást 1985. június 14-én, a Mosel folyón, a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén írta alá öt európai ország: Belgium, Franciaország, Nyugat-Németország, Luxemburg és Hollandia.
Az egyezmény alapján fokozatosan szüntették meg a közös határaikon az ellenőrzést, és kilátásba helyezték a határok teljes lebontását. 1990-ben meghatározták ennek folyamatát is. A schengeni egyezmény végül 1995-ben lépett érvénybe, az öt aláíró mellett Spanyolország és Portugália is beleegyezett a térségen belüli határellenőrzés eltörléséhez.
A schengeni övezetnek jelenleg 26 tagja van. Ezek közül 22 uniós tagállam. Magyarország Szlovákiával és Lengyelországgal együtt az övezet keleti határa. Négy ország, Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein nem uniós tagként része az övezetnek.
Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia nem tagja az övezetnek, Írország és az Egyesült Királyság pedig csak a rendőri együttműködésben vesz részt.
A határok nélküli Európa több mint 400 millió uniós állampolgár számára biztosít szabad mozgást, ugyanakkor számos nem uniós állampolgár tartózkodik legálisan az EU területén. Az európai nacionalisták szerint a schengeni övezet miatt érkezett sok menekült Észak-Európába a kontinens déli részéről.
Az Európai Tanács 2004-ben hozta létre az Európai Határőrizeti Ügynökséget, a Frontexet, mely legfőbb feladata a külső határok védelme. Idén 114 millió eurós költségvetésből gazdálkodik a szervezet. A szakértők szerint egy ilyen helyzetben ez aprópénz.
A schengeni egyezményt a migrációs válság miatt sem függesztették fel, bár Thomas de Maiziere német belügyminiszter szerint a jövőben ez sem zárható ki.