Dimitrisz Avramopulosz szerint felül kell vizsgálni a dublini szerződést.
Dimitrisz Avramopulosz az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosa. A jogász és politikatudományi végzettségű politikus volt már Athén polgármestere, a görög jobbközép Új Demokrácia Párt alelnöke, az athéni kormány külügy, majd később honvédelmi minisztere. Görögországban beszélgetett vele az Euronews munkartársa.
- Az elmúlt hónapokban kiemelt jelentőséget kapott a terület, amelyért brüsszeli biztosként felel. Nyáron Görögországot minden korábbinál több menekült árasztotta el. Ki okolható ezért?
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság biztosa: – Senki, sem kizárólag a görög kormány, vagy kizárólag az Európai Unió. Ugyanakkor mégis mindenki osztozik a felelősségben. Egyes tagállamok nem tartják magukat a közös menekültügyi politikához, ezért alakulhatott ki tarthatatlan állapot Görögországban és más uniós határzónákban. Az ott készült képek tényleg sokkolók. Görögország 445 millió eurót kap az Európai Uniótól a menekültügyre, de csak akkor, ha betartja a szabályokat, amelyekről közösen döntöttünk. Azt várjuk Athéntól, hogy készítsen egy akciótervet, és állítson fel egy hatóságot, amely összehangolja az ENSZ és az Európai Unió intézkedéseit az európai menekülthelyzet kezelésére.
- Ha már szóba került a közös, uniós menekült politika: úgy tűnik, mintha több tagállam épp az ellenkezőjét tenné, mint amit Brüsszel elvár. Ennek az lehet az oka, hogy a menekültügyet belpolitikai célokra használják ki?
- Az európai menekültügyi politikát nem befolyásolhatják belpolitikai érdekek. Több tagállamban megerősödtek a populista vagy idegengyűlölő mozgalmak attól függően, hogyan kezelték a migrációs problémákat. Az is nyilvánvaló, hogy egy tagállamnak könnyű ítélkeznie egy másik ország felett, vagy akár igazságtalanul kritizálnia az ottani fejleményeket. Ezért már dolgozom egy beterjesztésen, amely mindenekelőtt véget vethetne a másikra mutogatásnak. A bűnbak keresésnek semmi értelme, ebben a helyzetben közösen vagyunk, a megoldásnak is közösnek és a szolidaritáson alapulónak kell lennie, mint minden európai politika esetében. Az önálló, egyedi intézkedések nem vezetnek sehová.
- Pedig ezekre már több példa is van. Franciaország és Ausztria megerősítette határőrizetét. Magyarország kerítést épít szerbiai határára, és a kormány már a hadsereg bevetésén gondolkozik a menekültek feltartóztatására. Mi az Európai Bizottság véleménye ezekről a lépésekről?
- Európa ellenzi a kizárás politikáját. Már tíz hónappal ezelőtt is azt mondtam, hogy Európa nem lehet egy bevehetetlen erőd. Ugyanakkor az egyik legnagyobb európai vívmány, a szabad utazást lehetővé tevő schengeni zóna elve kerül veszélybe a menekültek áradata és az erre adott tagállami válaszok miatt. Ezzel szemben én azt vallom, hogy meg kell védeni a termékek és polgárok szabad mozgását a schengeni közösségen belül.
- Terveznek szankciókat Magyarország ellen a menekültügyi politikája miatt?
- Ha egy tagállam megszegi az európai jogszabályokat – és most itt nem kifejezetten Magyarországra, hanem bármely tagállamra gondolok –, akkor annak következményei lesznek. Ez különösen érvényes a schengeni szerződést megsértő országokra. De Magyarországnak európai segítségre van szüksége, ahogy Görögországnak és Olaszországnak is, a menekülthelyzet kezelésére. Ennek a három országnak leginkább. Arról már döntöttünk, hogy Görögországra és Magyarországra is telepítünk olyan központokat, ahol az európai rendőri szervezet, a határőrizeti csoport emberei, jogi és a menekültstátusz kérdésében járatos tanácsadók fogadják a menekülteket, és segítik őket az európai határ átlépésében. Ilyen központok már működnek az olaszországi Cataniában. Itt bírálják el, hogy az érkezők jogosultak-e az ENSZ emberi jogi chartájában foglalt feltételek alapján az európai védelemre.
- Németország már bejelentette, hogy a szíriai menekültekre nem alkalmazza a dublini szerződést, azaz nem küldi vissza őket az első országba, ahol beléptek az Európai Unió területére. Más tagállamoknak is fel kellene függeszteniük a dublini megállapodást?
- Nézzük, mi áll a dublini szerződésben! Kimondja, hogy az a tagállam, ahol a menekült először átlépi az Európai Unió határát, köteles gondoskodni az érkező azonosításáról, ujjlenyomatának rögzítéséről, adatainak felvételéről és el kell bírálnia a menekültstátuszra való jogosultságágát. A gyakorlatban ez már nem így történik, politikai menekültek tízezrei kötnek ki Észak-Európában. A dublini szerződés felett eljárt az idő, ezért felül kell vizsgálnunk. Ez teljesen helyénvaló, és meg kell tennünk.
*- Mivel ezt az interjút Görögországban készítjük, az utolsó kérdés a görög politikusnak, nem az uniós biztosnak szól. Az utóbbi hónapok után továbbra is nagyon kritikus helyzetben van Görögország, amely ismét választások elé néz. Mire számít a jövőben?
- Természetesen a pozíciómnál fogva nem véleményezhetem a görög belpolitikát. De görög állampolgárként azt mondanám, hogy most van szükség arra, amiről korábban csak egymás között, majd öt-hat éve egyre nyíltabban beszéltünk. Félre kell tennünk a pártzászlókat és meg kell alakítani a nemzeti együttműködés kormányát. Erre most nagyobb szükség van, mint valaha, és csak így juthatunk előre.