NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A Föld problémáit nem szabad exportálnunk a világűrbe

A Föld problémáit nem szabad exportálnunk a világűrbe
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Beszélgetés az Európai Űrügynökség (ESA) távozó és új főigazgatójával.

HIRDETÉS

Júliustól új főigazgatója lesz az Európai Űrügynökségnek (ESA). Az eddigi vezetőt, Jean–Jacques Dordaint a Német Űrkutatási Hivatal jelenlegi főnöke, Johann–Dietrich Wörner váltja. Velük beszélgetett az európai űrkutatás jövőjéről az Euronews szerkesztője, Jeremy Wilks a párizsi légi show-n.

Jean–Jacques, ha ránéz a Philae-re, mit érez?

Jean-Jacques Dordain: – Jó érzés. Azt hiszem, pont a legjobbkor búcsúzom, egy nagy sikerrel a hátunk mögött. Ez a legjobb az egészben.

Mi lesz a Philae sorsa? Mit kezdenek a leszállóegységgel?

Johann-Dietrich Wörner: – Amikor a Német Űrkutatási Hivatalhoz kerültem 8 évvel ezelőtt, és megismerkedtem ezzel a csodálatos kísérlettel, azt mondtam: nem fog működni. Mérnök vagyok; nem hittem, hogy lehetséges. Jelenleg az a helyzet, hogy a leszállóegység naponta 3 órán keresztül kap napfényt, a Philae tehát újra aktív, adatokat gyűjt a környezetéről. Kissé módosítanunk kell a Rosetta keringési pályáját, hogy még jobb legyen a kapcsolat. Biztos vagyok benne, hogy a következő hetekben értékes adatokat kapunk majd a leszállóegységtől és a Rosettától, és így még többet tudhatunk meg az üstökösökről. Mint tudja, az üstökösök a Naprendszer legrégebbi darabjai, ezért arról is árulkodnak, hogy milyen volt a világegyetem néhány milliárd évvel ezelőtt.

Jean-Jacques, ha visszatekint, mi volt az ön időszakának a fénypontja?

Dordain: – Nekem, aki korábban a rakétakilövésekért voltam felelős, egyértelműen az a legnagyobb eredmény, hogy jól sikerültek az ügynökség indításai, az Ariane-tól a Szojuzon át a Vegáig. Ez nagyon fontos. Éppen csak az ügynökséghez kerültem, amikor sikerült landolnunk a Titánon. Fantasztikus volt. Azzal léptünk be az űrkutatás nagyhatalmai közé. A fosszilis fény, a Planck, a Rosetta és a Philae sikerei jelentős űrkutatási szervezetté tették az Európai Űrügynökséget.

Említette a kilövéseket. Úgy tűnik, jelenleg ezen a területen van a legtöbb újdonság, például alakul az Arianespace privatizációja. Miért jó ez? Biztos, hogy a privatizáció a jövő útja?

Wörner: – Paradigmaváltás felé haladunk, hogy mindenki világosan értse a kockázatokat és a rá háruló felelősséget. A múltban az állam adta a pénzt, a magánszektor pedig nem vállalt felelősséget. Hogy ez megváltozzon, új modellt szeretnénk kialakítani. Biztosra veszem, hogy sikerülni is fog.

Beszéljünk a nemzetközi partnerekről. Az Európai Űrügynökségnek kitűnő munkakapcsolata van az orosz Roszkozmosszal. Volt néhány sikertelen kilövésük meg más műszaki problémájuk. Kétséges, hogy elég jó partnerek-e. Mit gondol, érdemes továbbra is együttműködni velük?

Dordain: – Meggyőződésem, hogy folytatnunk kell a közös munkát. Először is azért, mert szükségünk van az oroszokra. A Szojúz nélkül nem tudjuk elindítani a Galileót, nem tudjuk elindítani az ExoMars-t, tehát egyszerűen kellenek az oroszok. A nemzetközi együttműködés amúgy is az űrkutatás fontos tényezője. A Föld nevű bolygó problémáit nem szabad exportálnunk a világűrbe. Éppen ellenkezőleg: az űrbeli együttműködést kellene importálnunk a Földre.

Wörner: – Az Európai Űrügynökségnek rengeteg országgal van jó kapcsolata, ezért olyan lehet, mint egy bróker, sőt bizonyos értelemben máris olyan, mint egy bróker, olyankor is, amikor nehéz idők járnak.

Említette a Galileo küldetését. Jelenleg úgy tűnik, a kocsimban nincs Galileo-jel, csak GPS-jel. Vajon mikor jön el, hogy az ember bérel egy autót, és megkérdezik tőle: kér Galileót a kocsiba?

Dordain: – Van Galileo-jel! Lehet, hogy észre sem veszi, mert a földi terminál kompatibilis a GPS-szel és a Galileóval is, de máris 8 műholdunk kering orbitális pályán.

Tehát a Galileo navigációs rendszer hamarosan ugyanúgy működni fog, mint a GPS?

Dordain: – Az első szolgáltatások jövőre, 2016-ban lesznek elérhetők. A teljes szolgáltatás legkésőbb 2019-től vagy 2020-tól fog működni.

Jövőre a Marsra készülnek, hogy az élet nyomait keressék. 2018-ban újabb járművet küldenek oda. Mit gondolnak, találnak életet a vörös bolygón?

Wörner: – Megfordítanám a kérdést. Gondolja, hogy ebben a hatalmas univerzumban egyes egyedül a Földön van élet? Olyan sok naprendszer létezik, olyan sok csillag, olyan sok bolygó. Biztosra veszem, hogy nem vagyunk egyedül. Nem hinném, hogy zöld emberkéket találunk, vagy hasonlót. De az nagyon izgalmas kérdés, hogy a nyomára bukkanunk-e az életnek, illetve az élet bármely egyszerű, kezdetleges formájának.

HIRDETÉS

Sokan szeretnének embert küldeni a Marsra. Önök szerint jó ötlet ez?

Dordain: – Biztos vagyok benne, hogy az ember végül eljut a Marsra. Nem tudom megmondani, hogy pontosan mikor, de végül el fog jutni a Marsra.

Pillanatnyilag a Nemzetközi Űrállomás (ISS) képviseli az emberi jelenlétet a világűrben, de várhatóan le kell cserélni 10 éven belül. Mire számíthatunk?

Wörner: – Új terveket kell kidolgoznunk, együtt a partnereinkkel, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, sőt talán Kínával és Indiával is, hogy továbbra is közösen élvezhessük egy nemzetközi űrállomás előnyeit. És persze a tervezéskor figyelembe kell vennünk a jelenlegi állomás hiányosságait is. Az egyik elképzelésünk szerint eljuthatunk a Hold túlsó oldalára, és ott építünk egy állandó bázist, emberekkel és robotokkal. Nem kellene mindent a Földről magunkkal vinnünk, használhatnánk a Holdon található anyagokat is. Például felállíthatnánk egy óriási teleszkópot.

Dordain: – A Nemzetközi Űrállomás legfontosabb öröksége az együttműködés. Ez sokkal maradandóbb. A hardver elavul és megszűnik, de az együttműködés tovább él.

HIRDETÉS

Jan, mi lesz az első dolga igazgatóként az első hivatali napján, július elsején?

Wörner: – Először is beszélni fogok a kollégáimmal, az űrügynökség munkatársaival, hiszen sokukkal még nem is találkoztam. Meg kell ismerkednünk egymással. Tudni szeretném, hogy mi érdekli őket a legjobban a napi munkában. Hogy mi az elképzelésük a jövőről. Szóval a kommunikáció lesz az első.

Jean-Jacques, szeptember elsejével megüresedik egy hely a Nemzetközi Űrállomáson. Nem kívánkozik oda?

Dordain: – Persze, ha ad nekem 40 millió dollárt! Ennyibe kerülne. De ha ingyen mehetek, akkor készen állok az utazásra. Mindig is az volt az álmom, hogy űrhajós legyek. Ki is választottak. Aztán mégsem sikerült, viszont kárpótlásként én lettem a főigazgató. Szóval én lehetnék az első főigazgató, aki űrhajósként ellátogat a világűrbe.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megbénította a német reptereket a Lufthansa sztrájkja

Miért nem robbant fel a japán utasszállító, amikor összeütközött a másik géppel?

A koronavírus miatti visszaesés már a múlté, jövőre rekordév várható a légi közlekedésben