HIRDETÉSA csodával határos módon menekült meg az a páratlan eszmei értékű iratgyűjtemény, amit Farkas-archívum néven ismer a szakma. A több mint 1500 darabos anyag a felsőbabádi kastély padlásán vészelte át a második világháborút. Eredetileg Ferenczy Ida tulajdona volt, aki a XIX. század második felében levelezésben állt a királyi család és az udvar tagjaival.
Az állam most megvásárolta a teljes irategyüttest, és a gödöllői kastélyban a látogatók is megcsodálhatják a már restaurált papírrégiségeket. Erzsébet királyné élcelődő humorát és szomorúsággal terhes mindennapjait is elképzelhetjük a leveleket olvasva.
Június végéig 20 levelet és 40 tárgyat állítanak ki Gödöllőn, és később újabb kamarakiállításokat rendeznek a dokumentumok közül válogatva. A cél, hogy 2-3 év elteltével könyv készüljön, és internetes felületeken böngészhető legyen a közgyűjteménybe került anyag. Erzsébet királyné, Ferenc József, Rudolf, Andrássy Gyula vagy Hauszmann Alajos leveleiből sok részletet megtudunk magánéletükről és a bécsi udvar mindennapjairól. Konkrét példákról is beszélgettünk a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatójával, Gönczi Tiborral.
- Hány évig tart, amíg a kutatók feldolgozzák a teljes anyagot?
- Reméljük, hogy rövid, de 2-3 év biztos kell. Egy részüket már ismerjük, de vannak még feltáratlan dokumentumok. Azt tudjuk, hogy kik közötti levelezések maradtak ránk, de a levelek pontos tartalmát még nem ismerjük.
- Átfedésben van ez azzal az anyaggal, ami 1992-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál, Kedves Idám címmel?
- A gyűjteménynek pontosan ez az egyik különlegessége, hogy a nyomdai kiadásból ismert sorokat eredeti példányban, a királyné kézírásával böngészhetjük a gödöllői kastélyban. Nem könnyű a kézírást olvasni. A kötetben megjelent levelek eredeti példánya is hozzánk került tehát, de ez csak egy töredéke a teljes anyagnak. Eddig magyar közgyűjteményben kettő darab, Erzsébet királynénak tulajdonítható kézzel írott levél volt, most már a kastély közgyűjteményébe 37 darab került Erzsébettől. De Ferenc Józseftől, Rudolf trónörököstől, Andrássy Gyulától, Hauszmann Alajostól is láthatók nálunk levelek.
-Erzsébet felnőttként tanult magyarul, mégis olyan tökéletes mondatokat írt, mint egyik levelében 1865. július 12-én, Klaushofból: „Az élet itt elég unalmas. Mulatságos társaságra még nem akadtam, és kilátásom sincs arra.”
- Erzsébet királyné számára titkos fegyver is volt a magyar nyelv, az udvaron keresztül történő szabadabb kommunikációt tette lehetővé számára, de persze nem ezért tanult magyarul, hanem mert tényleg kedvelte a magyarokat. A tanulást segítendő került mellé Ferenczy Ida, akinek a személye teljesen meglepő, hiszen csupán köznemesi családból származik. A társalkodónőket sokkal magasabb szintről választották. Később ezt egy cím adományozásával Erzsébet közbenjárására Ferenc József megoldotta. Ami pedig a magyarok iránti szimpátiáját bizonyítja, hogy társalkodónőinek szinte teljes körét magyarok közül választotta, és a főudvarmester is magyar volt. Erzsébet saját maga is írt verseket, legkedvesebb költője Petőfi volt. A királynénak komoly szerepe volt az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttében.
- Ferenczy Ida a képeken nagyon hasonlít Erzsébetre, a haját is ugyanúgy hordta. Tökéletesen idomult hozzá, neki szentelte az életét.
- Ferenczy Ida Erzsébet mellett és érte élte az életét. Nemcsak magánemberként volt fontos a királynénak, de a magyar arisztokráciával való kapcsolattartást is ő segítette. Andrássy Gyula kifejezetten Ferenczy Idának címezte Erzsébethez írt leveleit, „kedves barátnéként” utalva arra, hogy valójában kinek szánta a levelet.
-A levelek egy részét elégette Ferenczy Ida a királyné kérésére. De a ránk maradt levelekből is hiányoznak tagmondatok, szavak. Miért?
HIRDETÉS- Elővigyázatosságból cenzúrázta Ferenczy Ida a királyné hozzá került leveleit, az volt a célja Erzsébet halála után, hogy a királyné megfelelő színben tűnjön fel az utókor előtt. Vannak olyan levelek is, amikből ki vannak vágva darabok.
- Nem pusztán Ferenczy Ida rajongott a királynéért, kapcsolatuk kölcsönös volt. Erre Erzsébet sorai egyértelműen utalnak: „Most Isten veled édes Idám, ne menj férjhez ezen idő alatt, sem Kálmánodhoz, sem másikhoz, hanem maradj hű legjobb barátnédhoz.” A királyné soraiból a Kálmán név említése arra enged következtetni, hogy lett volna férfi Ferenczy Ida mellett, ha nem Erzsébetnek szenteli életét.
- Azt ne felejtsük el, hogy a korszak vezető uralkodójának feleségéről van szó, tehát az a társadalmi és politikai súly, ami rá nehezedett, okkal vezetett oda, hogy ilyen elvárásokat támasszon a környezetével szemben. Ugyanakkor az imént idézett sorok tényleg arra utalnak, hogy az alá-fölé rendelt viszonynál ez sokkal bensőségesebb kapcsolat lehetett.
-Bevallom, hogy nem örülnék, ha ezek a levelek utánam maradtak volna fenn, mert Ferenczy Ida cenzúrázása ellenére pontosan kirajzolódik belőlük, hogy milyen gyakran volt magányos Erzsébet, és milyen fájdalommal teli volt az élete. Nem vidám levelek ezek.
HIRDETÉS
- Akadnak azért vidám sorok is, de kétségtelen, hogy azzal, hogy az anyag köztulajdonba került, hamarosan kutathatóvá válik. A történelemtudomány új részletekkel árnyalhatja a korszak ismereteit az udvarban lévő viszonyokat, a kor elitjét és a királyné mindennapjait illetően. Az anyag 1500 dokumentumából csak 37 Erzsébeté, ennél sokkal több a magyar arisztokrácia és az udvartartás környezetében élők által írott levél, ami valóban a mindennapokba enged részletesebb bepillantást.
Érdekes az is, hogy volt egyfajta élcelődő levélváltás Erzsébet és Andrássy Gyula között, amelyben kölcsönösen tréfás versekben üzenték meg egymásnak gondolataikat. A Szuezi-csatorna avatásán a delegáció tagjaként Erzsébet ugyan nem utazott ki, de Ferenc József kíséretében volt Andrássy Gyula, akiről kiderült, hogy egy éjszaka elhagyta a szállást, és csak hajnalban, pendelyben osont vissza a szállásra. A hír eljutott Erzsébethez is. A királyné egy élcelődő versben szóvá is tette ezt Andrássynak Ferenczy Idán keresztül. A gróf szintén egy tréfás versben válaszolt. Így a levelek azt is tanúsítják, hogy a humor és a könnyedség ugyanúgy része volt Erzsébet életének, mint a magány és a szomorúság.
- Leveleket érdekes olvasgatni, de nehéz kiállítani.
HIRDETÉS- Ez így van, de ezek igazi papírrégiségek, egy részük már restaurált dokumentum. Mi restauráltattuk azokat, amik a legkritikusabb állapotban voltak. A tinta, amit akkoriban használtak, rendkívül fényérzékeny, ezért csökkentett világítás mellett és csak rövid időre állítjuk ki ugyanazokat a darabokat. Időnként majd cseréljük a kihelyezett anyagokat. A vitrinek mellett nyomtatásban könnyebben olvasható verziókat is kitettünk.
-Erzsébet egy levelében panaszkodott Ferenczy Idának, hogy milyen vacak tollakkal kell írnia. Fennmaradtak a levelezéshez kapcsolódó tárgyak?
- Ki is állítjuk azokat a személyes tárgyakat, úti tintatartókat, úti órákat, amelyek a levelezésekhez vagy az azokhoz kötődő utazásokhoz kapcsolódnak. Bemutatjuk a felsőbabádi kastély képét is, aminek a padlásán csodával határos módon átvészelte a háborúkat a gyűjtemény. Összesen húsz irat és negyven műtárgy látható az első kamarakiállításon június végéig.
HIRDETÉS