Június 7-én parlamenti választásokat tartanak Törökországban. A szavazók arról döntenek, hogy mely pártok kormányozzák az országot a következő négy
Június 7-én parlamenti választásokat tartanak Törökországban.
A szavazók arról döntenek, hogy mely pártok kormányozzák az országot a következő négy évben.
13 éve most először a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját nem Recep Tayyip Erdogan vezeti. Furcsa módon az a kurd párt lehet a mérleg nyelve, amelyet Ankarában mindig igyekeztek marginalizálni, illetve elnyomni.
Hogyan működik a török választási rendszer?
Törökország parlamentáris rendszer, ahol a miniszterelnök gyakorolja az igazi hatalmat. Az elnök szerepe jelképes, legalábbis egyelőre. A kormányfő annak a pártnak a vezetője, amely többséget szerez az 550 fős parlamentben.
Vasárnap 20 politikai párt és több mint 150 független jelölt küzd a képviselői helyekért. Ez a pártok közül csak keveseknek sikerülhet, mivel Törökországban a világon az egyik legmagasabb a bejutási küszöb. A pártoknak a szavazatok legalább 10 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. Egy politikai párt néhány városban megnyerheti a választást, ha viszont országos szinten nem éri el a szavazatok 10 százalékát, akkor a rá adott voksokat szétosztják a győztes pártok között. A rendszer, amelyet a hadsereg utasítására hoztak létre az 1980-as katonai puccs után, a nagy pártoknak kedvez, mert a kicsiknek megnehezíti a parlamentbe jutást.
Kik a favoritok?
A felmérések szerint csak három nagy párt esélyes arra, hogy átlépje a bejutási küszöböt: a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), amelyet Ahmet Davutoğlu miniszterelnök vezet, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP), egy volt hivatalnok, Kemal Kılıçdaroğlu vezetésével és a nacionalista jobboldali MHP. Valószínűleg az AKP lesz a legsikeresebb, a szavazatok 40%-át is megszerezheti, míg a CHP a 30% eléréséért küzd. A nacionalisták 16% körüli eredményre számíthatnak. Nagy kérdés, vajon képes lesz-e átlépni a 10 százalékos küszöböt a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP), amely először indul pártként.
Mi a tét?
Erdogan világossá tette, hogy elődeitől eltérően nem akar szimbolikus államfő lenni. Az alkotmány szerint az elnök köteles a pártpolitika fölött állni, Erdogan azonban a választási kampány középpontjában volt, nagygyűléseken vett részt országszerte, és a tévében is megjelent. Az elnöki rendszer mellett kampányolt a mostani parlamentáris modell helyett, és azt szeretné, hogy az AKP szerezzen elegendő többséget ahhoz, hogy megváltoztassa az alaptörvényt. Az AKP-nak 330 helyet kell megszereznie ahhoz, hogy erről népszavazást írhasson ki. Ha 367 helyet szerez, akkor referendum nélkül is elérheti célját.
Erdogannak és az AKP-nak az a fő kihívás, hogy a HDP milyen eredményt ér el. Ha átlépi a 10%-os küszöböt, akkor lesznek képviselői, ellenkező esetben szavazatai szétosztásából főként az AKP húzhat hasznot, különösen a kurd régiókban. Egyes szakértők szerint a kurdbarát párt sikere még azt is megnehezíthetné, hogy az AKP többségi kormányt alakítson.
A múltban a kurd politikusok megkerülték a parlamenti küszöb problémáját, mivel független jelöltekként indultak. Most először a HDP pártként méreti meg magát. Ha nem jön be a húzásuk, és nem sikerül elérniük a 10%-ot országos szinten, akkor a kurdok kizárása a politikai képviseletből kockára teheti a megbékélési folyamatot.
Nézze választási műsorunkat és kövesse az eseményeket élőben az euronews.com weboldalon vasárnap délután hattól!