Az április végi nepáli földrengés után kedden ismét mozgott a föld az ázsiai országban. Egy nappal korábban Magyarországon, a magyar-román-ukrán határ találkozásánál mértek egy Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengést. Az epicentrum kilenc kilométer mélyen volt a magyarországi Garbolc és a romániai Újberek közelében. A nepáli és a magyarországi eseményeket természetesen össze sem lehet hasonlítani, mégis érdemes felidézni, hogy mikor és milyen földrengések voltak az elmúlt évszázadokban-évtizedekben Magyarországon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Távol a törésvonalaktól
A magyarországi földrengések kevés kivétellel nem pusztító erejűek. Ennek legfőbb oka, egyben hazánk szerencséje, hogy távol vagyunk a tektonikailag aktív nagyobb törésvonalaktól. Ettől függetlenül kisebb rengések előfordulnak, ezek nagy részét szinte meg sem lehet érezni. A szeizmográfusok szerint évente legkevesebb száz 2,5-esnél nem erősebb földmozgás történik Magyarországon, de ezeket még a szeizmológiai műszerek sem mutatják ki. 4,5-5-ös erősségű rengések pedig tíz-tizenöt évente történnek. Magyar viszonylatban ez már erős földmozgásnak számít, melyet az epicentrumtól távolabb is lehet érezni, annak közelében pedig általában épületek rongálódnak meg. A legveszélyesebb térség a Komárom-Berhida vonal, miután a Dunántúli-középhegység kiemelkedése a mai napig folyamatban van.
Nincs veszély, de…
A szakemberek szerint Magyarországon nincs mitől tartani, mert olyan erejű földrengés, mint amilyen Nepálban pusztított, soha nem lesz. A feljegyzések alapján viszont nem árt óvatosnak lenni. Több alkalommal volt ugyanis jelentős erejű földmozgás magyar területen is. Az első ilyen feljegyzés az V. századból maradt fenn. 456. szeptember 7-én erős földrengés rázta meg Savariát, a mai Szombathely térségét. A szeizmográfusok 6,1-es erősségűnek becsülik, de a római feljegyzések alapján nem lehet biztosat állítani.
A legerősebb magyarországi földrengés 1763. június 28-án történt Komárom térségében. A korabeli beszámolók szerint 63-an vesztették életüket, és számos ház megrongálódott a 6,3-es erősségű földrongás miatt. Ekkor rongálódott meg a zsámbéki premontrei apátsági román templom.
Amire sokan emlékeznek
Az idősebbek számára a mai napig meghatározó esemény az 1956-os dunaharaszti földrengés. A forradalom évében, január 12-én, reggel 6:46-kor mély morajlást lehetett hallani a Pest megyei településen, és a környékbeli városokban. A szemtanúk szerint a házakban leestek a poharak, csörögtek az evőeszközök, az utak felszíne elkezdett mozogni, a fák pedig, mint egy erős szélben, himbálóztak.
Az 5,6-es erősségű rengést a Gellért-hegy mélybe süllyedt folytatásának tekinthető dolomitrög elmozdulása okozta. A rengés gyakorlatilag romba döntötte Dunaharasztit. Többen meghaltak, pontos számot azonban nem tudni. A település mintegy 3500 házából 3144 megsérült. Mai viszonylatban mérve százmilliárdos nagyságú kár keletkezett.
Videó: A Duna II Televízió archív összeállítása a földrengésről:
A Dunaharaszti környékén lévő ásott kutak kivétel nélkül homokossá váltak. A rengést Taksonyban, Szigetszentmiklóson, Alsónémediben, Halásztelken és Budapesten, Soroksáron is lehetett érezni. A Rudas fürdőben az ott lévők lepődtek meg a legjobban, amikor a vízhozamok megnövekedtek, igaz, a jelenség mindössze pár percig tartott.
Az 1956-os földmozgás óta néhány kisebb rengés okozott pár perces riadalmat Magyarországon, jelentősebb anyagi kár azonban nem keletkezett.