Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

Atambajev: Semmi érdemi támogatást nem kapunk a demokratikus országoktól

Atambajev: Semmi érdemi támogatást nem kapunk a demokratikus országoktól
Betűméret Aa Aa

Európában tárgyalt, és Moszkvába készül a kirgiz elnök. Almazbek Atambajev jó kapcsolatokra törekszik az Unióval, de bekapcsolódik a Vlagyimir Putyin orosz elnök szorgalmazta posztszovjet együttműködésbe is.

Dollármilliárdokat költenek különféle háborúkra Afganisztánban, Irakban, Líbiában és másutt... Nem lehet megállítani őket erővel. Csak úgy lehet megállítani őket, ha felmutatunk legalább egyetlen példát: egy demokratikus, világi jellegű muszlim államot.

Euronews: – Elnök úr, köszöntjük az Euronews stúdiójában. Ez a mostani brüsszeli útja egyfajta búcsúlátogatás, mielőtt Kirgizisztán májusban csatlakozik az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz? Ezzel véget ér a közeledés az Európai Unióhoz?

Almazbek Atambajev: – Éppen ellenkezőleg. Az Eurázsiai Unió tagjaként Kirgizisztán sürgetni fogja a szorosabb együttműködést az Európai Unióval. Európát ki kell terjeszteni, Lisszabontól és Brüsszeltől egészen Vlagyivosztokig, és persze a kirgiz fővárosig, Biskekig.

– Miért döntött úgy, hogy Brüsszel helyett inkább Moszkvával társulnak?

– Készen állunk arra, hogy belépjünk az Európai Unióba. De amikor két évvel ezelőtt elmondtam ezt, azt a választ kaptam, hogy az EU-nak nincs közös határa Kirgizisztánnal.

– Ez az egyetlen akadály?

– A jelek szerint… Egyetlen út vezet Kirgizisztánból Európa felé, méghozzá Oroszországon és Kazahsztánon keresztül. Azt hiszem, együtt fogunk elindulni ezen az úton.

– Emberjogi szervezetek bírálják Kirgizisztánt, amiért orosz mintára törvényt készít elő a „homoszexuális propaganda” ellen, illetve a „külföldi ügynökök” listázására. Nem veszélyezteti ez a demokratikus szabadságjogokat?

– Lehet, hogy összekeveri Kirgizisztán valamelyik másik „-sztánnal”. Amikor ilyesmit kérdeznek tőlem, az annak a jele, hogy sokan még a régi módon gondolkodnak. Kirgizisztánban a parlament dönt arról, hogy milyen törvényt fogad el. Gyakran előfordul, hogy elnökként kénytelen vagyok megvétózni egy új jogszabályt.

– Létezik egy olyan tervezet is, hogy az orosz többé ne legyen hivatalos nyelv. Láttuk, mi történt Ukrajnában egy hasonló lépés után.

– A parlament már megpróbált keresztülvinni egy ilyen törvényt. Megvétóztam. A parlamentnek pedig nem sikerült felülírnia a vétómat. Egyébként Közép-Ázsiában alighanem mi voltunk az egyetlen ország, amelyik tavaly februárban gratulált Ukrajnának a forradalomhoz. Arra kértük Ukrajnát, hogy szenteljen külön figyelmet az etnikai kérdéseknek. Emlékszünk arra, hogy 2010-ben, röviddel a mi forradalmunk után, bizonyos erők etnikai zavargásokat szítottak Kirgizisztán déli részén. Éppen úgy, ahogyan most Kelet-Ukrajnában. Mi előre figyelmeztettük az ukránokat erre a veszélyre.

– Mit szólnak Kirgizisztánban Oroszország ukrajnai szerepéhez, illetve a Krím elcsatolásához?

– Természetesen mindig is támogattuk minden ország területi épségét. Ugyanakkor a krími helyzet egy népszavazás következménye. Biztos vagyok benne, hogy ha újra és újra népszavazást írnának ki erről a kérdésről, akkor az emberek újra és újra úgy döntenének, hogy a Krím Oroszország része legyen. Ami Oroszország szerepét illeti… Abban hiszek, hogy a jelenlegi konfliktust meg kell állítani, kompromisszumos megoldást kell találni. A minszki egyezményt nagyon pontosan be kell tartani.

– Oroszország egyre inkább elszigetelődik nemzetközileg. Nem tart attól, hogy magával rántja Kirgizisztánt is?

– A szankciók, amelyekkel Oroszországot akarják megbüntetni, súlyos károkat okoznak az egész régiónak, így a kirgiz gazdaságnak is. Úgy gondolom, hogy a jövő nem az Európa és Oroszország közötti konfliktus elmérgesedéséről fog szólni. A jövő a konfliktus megoldása lesz. Európa ugyanis egy és oszthatatlan.

– Ön volt az első külföldi vezető, aki találkozott Putyinnal március 16-án, miután az orosz elnök rejtélyesen eltűnt a nyilvánosság elől. Mi volt a benyomása? Putyin arra készül, hogy összecsapjon a Nyugattal, az Európai Unióval?

– Putyin volt az, aki rendbe tette Oroszországot. Egyértelmű, hogy nem hiányzott neki ez a konfliktus. Ugyanakkor meg akarja védelmezni Oroszország érdekeit, illetve a Dél-Kelet-Ukrajnában, sőt általánosabban: az Ukrajna területén élő oroszajkú lakosság érdekeit.

– Az Európára leselkedő egyik legsúlyosabb veszély az úgynevezett Iszlám Állam. Az ön országa együttműködne az Unióval ebben a kérdésben?

– Dollármilliárdokat költenek különféle háborúkra Afganisztánban, Irakban, Líbiában és másutt… Nem lehet megállítani őket erővel. Csak úgy lehet megállítani őket, ha felmutatunk legalább egyetlen példát: egy demokratikus, világi jellegű muszlim államot. Lassan belefáradok, annyit ismételgetem: sokkal olcsóbb lenne, ha segítenének Kirgizisztánnak, hogy szekuláris és demokratikus államot hozzon létre a mi muszlim országunkban. De semmi érdemi támogatást nem kapunk a demokratikus országoktól.

– Említene néhány példát a hosszútávú együttműködés kölcsönös előnyeire?

– Jó hasznát vesszük az Európai Unió, illetve a fejlett, demokratikus európai országok példájának. Van egy mondás: „inkább tanítsunk meg valakit halat fogni ahelyett, hogy ajándékoznánk neki egy halat”. Sikerrel tanuljuk, hogyan harcoljunk a korrupció ellen Kirgizisztánban, hogyan rendezzünk tiszta választásokat, hogyan szabaduljunk meg a kiskirályoktól. Az európai országoktól tanuljuk, hogyan építsünk demokratikus, igazságos társadalmat. Mindezt tőlük vesszük át, egyelőre sikerrel.