A tapasztalatlan új görög kormány szemben Angela Merkellel

Tapasztalatlan új kormány állt fel Görögországban Alekszisz Ciprasz vezetésével kedden, amelynek ijesztő kihívásokkal kell szembenéznie.
A kitűzött céljuk, hogy sikeresen tárgyaljanak a görög adósság egy részének elengedéséről, és a nemzetközi mentőcsomag feltételeinek módosításáról.
Janisz Dragaszakisz, az új miniszterelnök-helyettes egyike a tapasztaltabb kabinettagoknak.
Ő lesz a Trojkával, vagyis az Európai Bizottsággal, az IMF-fel és az Európai Központi Bankkal folytatott tárgyalások felügyelője.
Panosz Kammenosz, a Független Görögök pártjának (ANEL) vezetője a másik, miniszterként már tapasztalt tagja a kormánynak: 2007 és 2009 között ugyanis ő volt a hajózási minisztérium helyettes vezetője.
Most a védelmi miniszteri posztot tölti be.
Kammenosz pártjának 13 mandátuma van a parlamentben, míg koalíciós partnerének, a Szirizának 149. A parlament így 162 tagot számlál.
Az új kormány legérzékenyebb pozícióját, a pénzügyminiszterit jelenleg Janisz Varufakisz, a szélsőséges nézeteiről ismert közgazdász foglalja el. Ő saját magát tévelygő marxistának nevezi, és azt vallja, hogy Brüsszel hajszolta bele Görögországot az adósságaiba. Szerinte a megszorítások kínzással érnek fel.
Újonnan alakították ki az átláthatósági miniszteri posztot. Ez alapján feltételezhető, hogy az új kormány támadást indít a korrupció és az adóelkerülés ellen.
Az új komány azt hirdeti: közel áll az emberekhez- ezt a benyomást azzal próbálja erősíteni, hogy elbontatták a parlament előtti kordonokat, amelyek a gyakori tüntetések miatt voltak felállítva.
Az új pénzügyminiszter szerint a legfontosabb feladat most a humanitárius krízis kezelése.
A munkanélküliségi ráta rekordmagas, a
szociális ellátórendszer pedig összeomlófélben van.
Egy Unicef-jelentés szerint 2008 óta Görögországban növekedett a legnagyobb arányban a szegénységben élő gyermekek száma.
Németország és több észak-európai állam ellenzi Görögország adósságának teljes, de még a részleges elengedését is.
Emiatt Angela Merkel német kancellárt tavaly áprilisi athéni látogatásán nem fogadta osztatlan lelkesedés.
Meggyőzni Brüsszelt, de különösen Berlint arról, hogy újratárgyalják a nemzetközi mentőcsomag feltételeit és elengedjék az adósság jelentős részét, amely a GDP 175 százaléka, az új kormány előtt álló legnagyobb kihívás.