Görögországban súlyos gondok voltak mindkét ágazattal már a pénzügyi válság előtt is. Azóta csak romlott a helyzet. A politikusok sokat beszélnek, de keveset tesznek.
Sokan inkább kenyeret se vesznek, csak hogy valahogyan ki tudják fizetni az orvosságaik árát.
Az oktatás és az egészségügy minden társadalom alapja. Görögországban súlyos gondok voltak mindkét ágazattal már a pénzügyi válság előtt is. Azóta csak romlott a helyzet. A politikusok sokat beszélnek, de keveset tesznek az oktatásért – állítják egybehangzóan tanárok, diákok és szülők.
Nikosz és Maria mindketten középiskolai tanárok, négy gyerekük van, így hát több oldalról ismerik a problémákat.
Nikosz Katszoulisz: – A sokgyermekes családok, mint a miénk, nagyon nehezen boldogulnak. A pedagógusok úgyszintén. Főlegazok, akik szakmunkásképzőben dolgoznak.
Maria Katszoulisz: – Görögországban már csak a tanárok jó szándéka és hite tartja fenn az oktatási rendszert. Mindent megteszünk a gyerekekért, amit csak bírunk. Ugyanígy vannak ezzel a szülők is.
Nikosz rajztanár. Sok kollégájához hasonlóan kényszerszabadságra küldték a válság miatt. Már másfél éve vár arra, hogy újra taníthasson.
Nikosz Katszoulisz: – Nincs hová mennem. Itthon vagyok, családi dolgokkal töltöm az időmet. Sütök, főzök. Ételt küldök a lányomnak, aki egyetemista Szalonikiben. Segítek a fiamnak. A lényeg, hogy ne érezzem magam fölöslegesnek vagy szerencsétlennek, mert annak depresszió a vége, és nekem semmi kedvem hangulatjavító tablettákat szedni.
Nikosz szerint az a legnagyobb baja a görög oktatási rendszernek, hogy nincsen semmilyen jövőképe. És persze a pénz is borzasztóan hiányzik, teszi hozzá az egyetemi hallgató Dimitrisz. Azt mondja, a diákok sokat remélnek a leendő új kormányzattól.
Dimitrisz: – Azt várjuk, hogy sokkal többet szánjanak az oktatásra, mint eddig. Jelenleg Görögország a legutolsók között kullog az Európai Unióban, illetve az euróövezetben, ami az oktatási szektor finanszírozását illeti.
A statisztikák is alátámasztják, hogy Görögország sokkal kevesebbet költ az oktatásügyre, mint az uniós átlag, nem is beszélve a gazdagabb nyugat-európai államokról.
Az egészségügyben különösen súlyosak a gazdasági válság következményei, főleg az idősebbekre nézve. Kevesebb szolgáltatásért többet kell fizetniük.
– Darabjaira hullott a teljes egészségügyi rendszer. Nincs elég orvos, drága a gyógyszer. Persze léteznek olcsóbbak is, de azoknak mindenféle mellékhatásaik vannak. Sokan inkább kenyeret se vesznek, csak hogy valahogyan ki tudják fizetni az orvosságaik árát – panaszolta egy idős asszony.
Az egészségügy állami költségvetése drasztikusan csökkent, négy év alatt több mint egymilliárd euróval.
Evangelosz Fragoulisz háziorvos: – Az állami egészségbiztosítás munkahelyhez kötött Görögországban. Kétmillióan veszítették el az állásukat, és vele együtt a társadalombiztosításukat, illetve a szociális biztonságukat.
Sok orvos is az utcára került, vagy csökkentették a fizetését. Közülük több ezren kivándoroltak, hogy külföldön keressék a boldogulásukat.
Evangelosz Fragoulisz háziorvos: – Az elmúlt hat évben csak Athénból 7500 orvos költözött Nyugatra, a jobb munkakörülmények, a jobb élet reményében. Többségük Nagy-Britanniába, Skandináviába vagy Németországba ment.
Igaz, hogy kevés a pénz, de ez így nem mehet tovább – ebben teljes az egyetértés Görögországban a választások előtt.
Nikoleta Drougka, az Euronews athéni tudósítója: – A szavazópolgárok fáradtak és kiábrándultak. Sokan másodrangú polgároknak érzik magukat az egészségügy és az oktatás mostoha helyzete miatt. Ezek az emberek azt várják a következő kormánytól. hogy cselekedjen, és javítson a két kulcsfontosságú válságágazat helyzetén.