NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Burkina Faso forrong

Burkina Faso forrong
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Szokatlan méretű tömegtüntetések voltak az általában békés nyugat-afrikai országban. Zavargásokba torkolló demonstrációkon követelték az elnök távozását. Az emberek világossá tették, hogy készek megvédeni alkotmányos jogaikat.

Blaise Campaoré ezúttal túl messzire ment, és nem számított ilyen heves reakcióra. Törvényt akartak hozni arról, hogy a 27 éve hivatalban lévő elnök továbbra is a hatalomban maradhasson. Végül engedett az utca követeléseinek, de napokig nem volt hajlandó lemondani.

1983-ban Blaise Campaorét Thomas Sankara oldalán láthattuk, amikor a tábornok puccsal átvette a hatalmat. Sankara meg akart szabadulni a francia gyámságtól. Felső Voltának nevezte el országát, és az önellátást tűzte ki célul. Campaoré vitába szállt vele, és miután megölték, ő lett az utódja. Campaoré tagadta, hogy köze lett volna a gyilkossághoz.

Campaoré meghajolt az egykori gyarmatosító, Franciaország követelései előtt. 1990-ben La Baule-ben François Mitterrand francia elnökkel és afrikai vezetőkkel találkozva azt mondta: nincs fejlődés demokrácia nélkül, és nincs demokrácia fejlődés nélkül.

A burkinai elnök demokratikus reformokat hoz: új alkotmányt, többpártrendszert vezet be, és szabad választásokat tartanak. Ez nem akadályozza abban, hogy háromszor is újraválasztassa magát, a diktatúrákban szokásos eredményekkel.

Az ország azonban továbbra is nagyon szegény. Burkina Faso a világ tíz legfejletlenebb országa közé tartozik. Az aktív lakosság 80%-a a mezőgazdaságban dolgozik. Az emberek több mint 40%-a a szegénységi küszöb alatt él. Ennek ellenére ritkán mutatták elégedetlenség jelét, legalábbis az utóbbi napokig.

Mostanáig Campaoré népszerű volt. Patrriarchális figura, akit puccsista múltja és kétes hírű barátai ellenére a nemzetközi színtéren is elfogadtatta magát. Megkerülhetetlen közvetítő szerepet játszott a regionális konfliktusokban a nyugatiak szemében, például Maliban vagy Elefántcsontparton.

Az Euronews szerkesztője Georges Dougueli-vel, a Jeune Afrique című francia hetilap újságírójával beszélgetett.

A burkina fasói helyzet zavaros és rendkívül robbanékony. Dühös embertömeget és rombolást látunk a híradásokban, de brutális elnyomást nem. Normális ez Afrikában? Hogyan értelmezhető ez?

- Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a hadsereg nem ért egyet a lépéssel, amit az elnök október 21-én tett, ami az alkotmány felülvizsgálatát célozta. Világossá vált, hogy a hadsereg inkább a tüntetők felé húz, hiszen megtagadta, hogy az utcákon tüntetőkre lőjön. Az is világos, hogy az elnök holdudvarából is jónéhányan a demonstrálók oldalára álltak. Ezek az események megjósolhatók voltak, ha áttekintjük az elmúlt évek burkina fasói politikáját.

Blaise Compaoré 27 éve van hatalmon. Ez idő alatt nem egyszer ütközött nehézségekbe. Az, hogy hataloméhségében még az alkotmányon is változtatna, olaj volt a tűzre. Miért hallgattak eddig a burkina fasóiak?

- Ha nem adták jelét, akkor az azért volt, mert elfogadták és tiszteletben tartották az alaptörvényt, amelyen most a közakarat ellenére akarnak változtatni. Ezért álltak most fel, ezért keltek most fel egy emberként, hogy megakadályozzák a parlamentet ebben.

  • Ön szerint ki lehetne hiteles utód Compaoré helyére?*

- Többen is. Az ellenzék tele van emberekkel, akik képesek lennének átvenni a helyét. Például Roch Marc Kaboré, aki a hatalmon lévő pártból a CDP-ből indult és ellenzékbe volnult. Aztán ott van Salif Diallo és az ellenzéki veterán, Ablassé Ouedraogo, és még sokan mások. Több jelentős személyiség van Burkina Fasóban, akik abban ahelyzetben vannak, hogy képesek lehetnének átvenni a hatalmat és irányítani a Compaoré utáni országot.

Nem látja úgy, hogy a burkina fasói események elindíthatnak egy “afrikai tavaszt” (az arab mintájára)?

- Ami most Burkina Fasóban történik, elméletileg valóban elindíthat egy dominóeffektust. A lista második helyé könnyen találhatja magát Kongó, bár ott az elnök még nem döntött, legalábbis nem jelentették be, hogy az ottani elnök mennyire akar hatalmon maradni, hogy ezért képes-e az alkotmányt is módosítani. Beninben is vannak próbálkozások az alaptörvény megváltoztatására. Szóval, ebbena két országban is bármi lehet, soha nem tudhatjuk, a forgatókönyv azonban tagadhatatlanul hasonló.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Folytatódó gazdatüntetések: felfordulás Madrid központjában, traktorblokád a lengyel-német határnál

"A hatalom csak a jog keretei között értelmezhető" - beiktatták Sulyok Tamás államfőt

Amszterdamban tüntetnek a holokauszt-múzeumot megnyitó izraeli államfő ellen