rendkívüli hír

IMF-jelentés a kilábalásról: az Öböl-országoknak nem kell aggódniuk

IMF-jelentés a kilábalásról: az Öböl-országoknak nem kell aggódniuk
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az IMF jelentésében csökkentette a várakozásait a globális gazdasági növekedést tekintve, különösen a nagy eurozóna-tagállamok esetében . Hogyan hat ez a közel-keleti piacokra?

Lassul a kilábalás a recesszióból, figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap világgazdasági előrejelzése. Az IMF a globális növekedési kilátásokat lefelé módosította: 3,3%-ra idén és 3,8%-ra jövőre.

- Nyilvánvaló, hogy a kilábalás gyenge és egyenlőtlen. Ha csak a fejlett gazdaságokat nézzük, az Egyesült Államok gazdasága jó állapotban van, Európáé és Japáné viszont kevésbé . kommentálta a döntést Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza.

A három legnagyobb eurozóna-tagállam – Németország, Olaszország és Franciaország – esetében az IMF csökkentette a növekedési várakozásokat, aláhúzva, hogy továbbra is alacsonyan kell tartani a kamatrátát, ezzel is stimulálva a gazdaságot.

Közel-Keleten a kép kevésbé egyértelmű. A Nemzetközi Valutaalap az Öböl-államok többségében – Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok – nem módosította lefelé a gazdasági növekedés várható mértékét, de az olajárak csökkenését kockázatként értékelte. Rendes esetben a közel-keleti és észak-afrikai politikai válság felhajtaná a nyersolaj árát, de a gyenge növekedés miatti alacsony kereslet éppen az ellenkező irányba hat.

Azokban a térségi államokban, amelyek nem tagjai az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak – például Irak vagy Irán – csökkentek a növekedési kilátások a Teherán elleni szankciók és az iraki harcok, valamint a csökkenő olajár miatt.

A nyersolaj ára a gyenge kereslet és a nem-OPEC-tag országokban növekvő termelés, különösen az Egyesült Államokból érkező palaolaj miatt csökken.

A kialakult helyzetről szokás szerint Nureddin Alhammurival, az ADS Securities vezető piaci elemzőjével beszélgettünk.

Euronews: - Az IMF a három legnagyobb eurozóna-tagállam növekedési kilátásait csökkentett. Mennyire súlyosak a térség gondjai, mit tehetnek a lassuló kilábalás ellen?

Nureddin Alhammuri: – Hét év telt el a válság kezdete óta. Az Európai Központi Bank számos intézkedéssel próbált életet lehelni a gazdaságba, legutóbb a kötvényvásárlási programmal. De az eurozóna növekedése az elmúlt hét évben mindig alatta maradt a célszámoknak. Európa két ellentéte módon igyekszik kezelni a válságot – megszorítanak és közben hitelből igyekeznek fűteni a növekedést. Szerintünk az eurozónának választania kell a két megközelítés között. Vagy megszorításokat alkalmaznak, amitől a gazdaság újra visszazuhan a recesszióba, de hosszú távon pozitív hatásai lesznek, vagy továbbra is hitelből fűtik a növekedést. Ennek a rövid távú hatásai lehetnek pozitívak, de hosszú távon veszélyes, mert az államadósság már így is rekordmagas a térségben.

- Úgy tűnik, az olajárak tovább csökkennek a túlkínálat miatt. Mit tehetnek a közel-keleti olajexportőr államok, hogy stabilizálják az árakat?

- Egyelőre még nincsen pánik, Szaúd-Arábia szeptemberben százezer hordóval növelte a termelését, ami további nyomást gyakorol az árakra. A döntés ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy az ország tovább növelje a nyersolaj-piaci részesedését. Az Öböl-államoknak a nyers Brent-olaj esetében hatvanöt-hetvenöt dolláros hordónkénti árfolyam is megfelelhet, mert ezen a szinten még nem termelnek veszteséget. Ennek a lélektani határnak az áttörése viszont arra indítaná az OPEC-et, hogy a termelés csökkentésével támassza meg az árfolyamot, hiszen a piacon így is túlkínálat van a globális gazdaság lassulása miatt.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.