Az iraki terrorszervezet, a magát Iszlám Államnak nevező szunnita fegyveresek előrenyomulásával szemben – úgy tűnik – egyetlen szervezett, ütőképes katonai egység száll szembe: a kurd harcosok, a pesmergák.
Eddig csak ezek a katonák voltak képesek visszaverni a kegyetlen szervezetet, és megvédeni azt, ami az övék, vagy az övék lehet majd egyszer.
- Ezek a terroristák nem csak a kurdok, hanem az egész világ számára veszélyt jelentenek – mondja két géppisztoly-sorozat között ez a fegyveres. – Ha Kurdisztánt beveszik, nem állnak meg, más területeket is lerohannak.
Az amerikaiak után a franciák is úgy döntöttek, beszállnak a kurd csapatok felfegyverzésébe. Az első szállítmányokat már szerdán útnak indították.
- A Kalasnyikovom nem megfelelő a dzsihadisták ellen. A mi fegyverzetünk túl szegényes ehhez a harchoz. Szükségünk van korszerű, illetve nehézfegyverekre. Azzal amink most van, soha nem nyerünk – mondja egy másik férfi.
A kurdok az egyetlen hiteles erő az észak-iraki régióban. Területükön keresztül menekülhet a civil lakosság, illetve támogatják, segítik a vallási vagy etnikai okokból az iszlamisták által üldözött csoportokat.
A Nyugat elismeri, és méltányolja a kurdok erőfeszítéseit, akik 3000 éve várnak türelmesen a szabadságra, a teljes önállóságra, egy szuverén államra, mely el is jöhet.
A kurdok erbili parlamentjének tetején egyre büszkébben leng a kurd nemzeti lobogó.
Daleen Hasszán, Euronews:
- Erbilből kapcsoljuk a leköszönő iraki kormány külügyminiszterét, a Kurd Demokratikus Párt tagját, Hoshyar Zebarit.
Milyen a helyzet most a háborús övezetben a pesmergák és az Iszlám Állam fegyveresei között?
Hoshyar Zebari:
- Még mindig vannak harcok a pesmergák és az Iszlám Állam között. De az amerikai légicsapások után a helyzet elkezdett változni. Úgy értem, a hatalmi egyensúly eltolódott a pesmerga csapatok javára.
Elkezdték ellentámadásukat a dzsihadisták ellen. A következő napokban sorsdöntő csaták várhatóak: most fog elválni, sikerül-e kiszorítani az iszlamista milicistákat azokról a területekről és fontos létesítményekből, amelyeket elfoglaltak.
De a humanitárius helyzet még mindig kritikus, főleg a jazidik számára, akik a Szindzsár hegységben rekedtek. Eddig minden kiszabadításukra és biztonságos helyre juttatásukra irányuló erőfeszítés kudarcot vallott.
Az európai országok viszont elkezdtek cselekedni. A franciák és Nagy-Britannia világosan jelezték: támogatni akarják a pesmergákat, és máris technikai segítséggel látták el őket.
euronews:
- Ellentmondás van az ENSZ jelentései- amelyek szerint szükséges a jazidik evakuálása- és Washington vélekedése között, amely szerint ez szükségtelen. Mi a véleménye erről?
Hoshyar Zebari:
- Amerikai speciális erők érkeztek a Szindzsár hegyre, hogy különleges küldetésen értékeljék a helyzetet, és azt, szükséges-e az evakuálás.
A felmérés azt mutatta, a helyzet javult a korábbiakhoz képest, és hogy nincs szükség nagy műveletre. A humanitárius folyosók, amelyeket a pesmerga csapartok létrehoztak, működőképesek.
Az evakuálás már zajlik a szárazföldön, és ennek végrehajtásához nem vetnek be
vízijárművet vagy helikoptereket.
euronews:
- Hogyan küzd meg a kurd régió az iraki és szíriai menekültek problémájával?
Hoshyar Zebari:
- Ez most a legnagyobb kihívás a kurd hatóságok számára. Nagy válsággal küszködnek az illetékes szervezeteink, hogy képesek legyenek ellátni az állampolgárainkat és a menekülteket is.
Ezért kértük a francia elnök és a brit kormány segítségét is. Az Európai Uniót is kértük, hogy küldjön légi úton humanitárius segítséget a menekülteknek.
Jelenleg Kurdisztánban körülbelül egymillió
kétszázezer menekült van, ebből 250 ezer szíriai.
Több százezer dél-iraki és kisebbségi- jazidi, keresztény és türkmén- menekült el az Iszlám Állam fenyegetése miatt.
Sürgős szükség van a jobban szervezett és hatékonyabb nemzetközi humanitárius segítségre.
euronews:
- Külügyminiszter úr, köszönöm, hogy itt volt velünk.