NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A katonai hatalomátvétel évfordulója Egyiptomban: nem forradalom, de nem is puccs volt

A katonai hatalomátvétel évfordulója Egyiptomban: nem forradalom, de nem is puccs volt
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Egyiptomban éppen egy évvel ezelőtt, 2013. július 3-án vette át a hatalmat a hadsereg.

Előzőleg Kairóban és más nagyvárosokban tömegtüntetéseken tiltakoztak az iszlamista Muzulmán Testvériség uralma ellen. Július elsején több mint egymillióan gyülekeztek a Tahrir téren és az elnöki palota épületénél.

A fegyveres erők akkori főparancsnoka, Abdel Fattah asz-Sziszi tábornagy ma már az arab ország új elnöke. Május végén választották meg elsöprő többséggel: a szavazatok több mint 95 százalékát kapta. Tőle remélik a válság megoldását, az ország rendbetételét.

Elődjét, az iszlamista Mohamed Morszit őrizetbe vették, és négy hónapot át egy haditengerészeti támaszponton tartották fogva. A megbuktatott elnök szabad választásokon került hatalomra, de csak egy évet tölthetett hivatalában. Ezalatt romlott a gazdasági helyzet és a közbiztonság; ténykedése szélsőségesen megosztotta az egyiptomi társadalmat.

Morszit bíróság elé állították, mozgalmát, a Muzulmán Testvériséget betiltották. Egyebek mellett azzal vádolják a volt elnököt, hogy gyilkosságokra uszított, valamint – külföldi fegyveres szélsőségesekkel, a Hamásszal és a Hezbollahhal szövetkezve – erőszakkal akarta káoszba taszítani Egyiptomot.

Morszi perét azóta többször is elnapolták, a Testvériség 183 tagját viszont halálra ítélték, amiért részt vettek egy rendőrörs elleni támadásban. A rokonokból elkeseredett dühöt váltott ki a hír.

Egy évvel a hatalomátvétel után az élet még mindig nem tért vissza a rendes kerékvágásba Egyiptomban. Az utcai erőszakban ezernégyszázan haltak meg, több mint tizenötezer embert tartóztattak le. Emiatt nemzetközi szervezetek többször is bírálták az arab ország új vezetését, mondván: nem tartja tiszteletben az emberi jogokat.

Legutóbb az váltott ki felzúdulást világszerte, hogy egy kairói bíróság súlyos börtönbüntetésre ítélt három újságírót. Az al-Dzsazíra arab nyelvű tévécsatorna riporterei, köztük egy kanadai és egy ausztrál állampolgár hét évet kaptak, mert – az indoklás szerint – terrorszervezetet támogattak, és Egyiptom rossz hírét keltették.

A feszültség a muzulmán böjti hónap, a Ramadán beköszöntével sem csökkent, pedig ilyenkor a híveknek tartózkodniuk kellene az erőszaktól is. Kairóban mégis egyre gyakoribbak a pokolgépes merényletek. Újabb támadásoktól tartva a belvárost és több főutat is lezártak az egyiptomi katonai hatalomátvétel évfordulóján.

Teljes a zűrzavar a társadalomban

Merre tart Egyiptom a hatalomátvétel évfordulóján? Melyek az új vezetés legsürgetőbb feladatai? Erről kérdezzük szakértőnket, Bashir Abdel Fattah politológust.

Euronews: Mi történt valójában egy éve ezen a napon, és főleg miért?

Bashir Abdel Fattah: – Ami július harmadikán történt, az nem forradalom volt, de nem is puccs. A forradalom ugyanis nem csak néhány napig tart. A forradalom megváltoztatja a politikai és társadalmi struktúrát, a javak elosztását. Márpedig ebben az esetben nem beszélhetünk ilyesmiről. Ugyanakkor puccs sem lehetett, hiszen a puccs a rendszeren belülről indul azzal a céllal, hogy leváltsa a kormányzat vezetőjét. Egyiptomban viszont az történt, hogy a hadsereg azért mozdította el az elnököt, mert az nem tartotta be a demokratikus játékszabályokat. Arra hivatkozott, hogy választással jutott hatalomra, ezért minden döntése szükségképpen legitim. Nem lehetett demokratikus eszközökkel megbuktatni. Hiába mentek az utcára az emberek, hiába követeltek előrehozott választásokat, az elnök meg sem hallgatta őket. Az ország a polgárháború szélére sodródott. Ezt meg kellett akadályozni, ezért volt szükség a hadsereg közbelépésére.

Ön szerint melyek voltak az elmúlt év legfontosabb vívmányai, illetve a legsúlyosabb hibái?

Bashir Abdel Fattah: – Az a legfontosabb, hogy az elmúlt egy esztendőben sikerült helyreállítani az állam működését Egyiptomban, ugyanakkor megakadályozni a fegyveres erők szétzüllését. Az állam léte forgott kockán, amíg a Muzulmán Testvériség volt hatalmon. A Testvériség ugyanis nemzetállam helyett egy olyan muzulmán egységben gondolkodott, amelyben nincsenek országhatárok. A másik jelentős eredmény, ahogy említettem, az volt, hogy a hadsereg egységes maradt, és nem őrlődött fel regionális konfliktusokban. Ami a hibákat illeti: hiányzik a nemzeti konszenzus. Bizalmi válság van az országban. Méghozzá abban az értelemben, ahogy Francis Fukuyama használja ezt a fogalmat: hogy egy társadalom nem léphet előre politikai, demokratikus értelemben anélkül, hogy megvolna az alapvető bizalom a különféle társadalmi osztályok, rétegek, közösségek között. Márpedig Egyiptomban hiányzik ez a fajta kölcsönös bizalom. Nincs közmegegyezés például arról, hogy mit jelent a szabadság. Sokan képtelenek elfogadni az övékétől eltérő véleményeket. Mondhatnám úgy is: teljes a zűrzavar a társadalomban.

Mit gondol, vajon lehet jövője a Muzulmán Testvériségnek Egyiptomban azok után, hogy a hatalomátvétel után az új kormányzat törvényen kívül helyezte?

Bashir Abdel Fattah: – Azt hiszem, a jövő tartogat meglepetéseket. Lehetségesnek tartom a megbékélést az állam és a Muzulmán Testvériség második, harmadik nemzedéke között. Arra számítok, hogy a Testvériség engedményeket tesz. Lemond bizonyos követeléseiről, például arról, hogy helyezzék vissza Morszit az elnöki hivatalba, vagy hogy állítsák vissza az ő ideje alatt elfogadott alkotmányt. A szervezetnek önkritikát kell gyakorolnia és meg kell változnia. Mindebben fontos közvetítő szerepe lehet a nyugatnak, hiszen a nyugat szeretné, hogy a Muzulmán Testvériség ismét részt vegyen a politikai folyamatokban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Azonnali tűzszünetet követel Gázában az amerikai alelnök

Vasárnapi gázai hírösszefoglaló / Kissinger szerint a háború Európában is megjelenik

Elektromos rövidzárlat okozta a tüzet a gízai kopt keresztény templomban