HIRDETÉSA grúz és a moldovai miniszterelnök, Irakli Garibasvili és Jurie Leancă Petro Porosenko ukrán elnök társaságában érkezett, hogy aláírják a társulási szerződést.
A brüsszeli EU-csúcson az Európai Tanács elnöke méltatta a társulási szerződéseket. Hangsúlyozta, hogy ez nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben.
- Kijevben és másutt is életüket adták az emberek azért, hogy országuk közelebb kerüljön az Európai Unióhoz.- mondta Herman van Rompuy.
Az ukrán elnök világossá tette, hogy a társulási megállapodást egy folyamat kezdetének tekinti, és országa be akar lépni az Európai Unióba.
- Az utóbbi hónapokban Ukrajna a lehető legnagyobb árat fizette azért, hogy európai álmai valóra váljanak. Ennek jelentenie kell valamit. Egy nyilatkozatot szeretnénk az EU részéről arról, hogy ha Ukrajna készen áll, akkor hajlandó tagjai közé fogadni. Ez az ígéret semmibe nem kerül az uniónak, hazámnak viszont a világot jelentené – mondta Petro Porosenko.
Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy a megállapodások következményei súlyosak lesznek. A Kreml szóvivője pedig közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött egyezmények negatívan érintik.
Moldova miniszterelnöke folytatni szeretné a társulási szerződés megkötésével megkezdett utat. Iurie Leanca tisztában van azzal, hogy mekkora feladatokat kell még országának megoldania.
- Ha kiválasztottuk az utat, és meghatároztuk a célt, akkor utána nem habozhatunk, nem lehetünk gyengék. Eltökéltséget kell mutatnunk, és akkor azt az eredményt érjük el, amelyet szeretnénk. Ezért az ukrajnai lecke az számunkra, hogy eltökéltebbeknek kell lennünk a reformok végrehajtásában, és bemutassuk az embereknek a reformok eredményeit, és elmagyarázzuk, hogy az európai integráció az egyetlen alternatíva, ha modern, jól működő államot szeretnénk létrehozni.
Irakli Garibasvili grúz kormányfő úgy véli, hogy a hazájától elszakadt kaukázusi területeken élőket is bátorítja majd a szerződés, hogy újra Grúziához akarjanak tartozni.
- Amikor testvéreink Abháziában és Dél-Oszétiában látják majd, hogy milyen nagy változások mennek végbe Grúziában, a látják a fejlődő infrastruktúrát, a fejlődő mezőgazdaságot, oktatást és egészségügyi ellátást, akkor egy napon ők is csatlakozni akarnak majd, és megbékélni.
Oroszország uniós nagykövete elismeri, hogy nehéz ügyeket kell rendezni, de úgy látja, hogy a sok közös érdek miatt nem fenyeget fegyveres konfliktus vagy hidegháború.
- Nem helyénvaló második hidegháborút emlegetni. A hidegháború mint jelenség főként ideológiai szembenálláson alapult, két teljesen eltérő ideológián, amelyek persze a politika alátámasztására szolgáltak, a diplomáciai és katonai téren is. A lényeg azonban az volt, hogy a két ideológia összeegyeztethetetlen, ez ma már nincs így. Nem látok olyan problémát Oroszország és a Nyugat között, amelyet ne lehetne diplomáciai úton megoldani, tárgyalásokkal. Remélem, a józan ész kerekedik felül – mondta Vlagyimir Csizsov az Euronews stúdiójában.