1914: June 28
HIRDETÉS1914. június 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd főherceg és a felesége, Sophie, merész és ellentmondásos utazást tett Szarajevóba, Bosznia-Hercegovina fővárosába, hogy ellenőrizze a császári fegyveres erőket.
Bosznia korábban a Török Birodalom része volt, 1908-ban csatolták hivatalosan az Osztrák-Magyar Monarchiához, ez azonban egyre erősebb indulatokat váltott ki az országban és a szomszédos Szerbiában is.
A szláv nacionalista erőfeszítések és a császári uralom miatti neheztelés oda vezettek, hogy egy csapat boszniai szerb fiatal tervet szőtt a trónörökös meggyilkolására, a hátuk mgött a szerb Fekete Kéz, másnéven Egyesülés vagy Halál szervezet állt.
A trónörökös látogatásának napján az támadást először elhibázták: a császári pár autója alá dobott bomba későn robbant, így a következő autóban utazók sérültek meg.
A sikertelen merénylet ellenére a császári pár folytatta az útját, a biztonságukat szokatlanul kevés rendőr biztosította, és mindössze annyi történt, hogy módosítottak az útvonalon. Csakhogy erről az autó sofőrje későn értesült, amikor pedig meg akart fordulni, szerencsétlenül éppen Gavrilo Princip mellett állt meg. A fiatalember tagja volt annak a csoportnak, amely a trónörökös meggyilkolását kitervelte, így nem sokat habozott: közvetlen közelről lelőtte a császári part.
A merénylőt leteperték mielőtt maga ellen fordíthatta volna a fegyverét, majd letartóztatták és később húsz év börtönbüntetésre ítélték. Csak azért nem végezték ki, mert még nem volt húsz éves, vagyis a jogszabályok alapján nem lehetett halálra ítélni. Gavrilo Princip négy évvel később tuberkolózisban halt meg a börtönben.
Az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiát okolta, a merénylet utáni nyomozás szerint ugyanis a titkosszolgálati vezetők bűnrészesek voltak. Másrészről itt volt az alkalom, hogy a monoarchia véget vessen az egyre jobban elharapódzó szláv nacionalista törekvéseknek.
Szerbia közeli szövetségesével, Oroszországgal azonban mindaddig késlekedett a háborús szembenállás, amíg II. Vilmos német császár támogatásáról nem biztosította a birodalmat, válaszul az orosz fegyverkezésre.
Július 28-án a monarchia egy sor ultimátumot adott Szerbiának. Bár kettő kivételével a szerbek elfogadták a feltételeket, a birodalom hadat üzent. A következő napokban hadüzenet hadüzenetet követett Európában, és elkezdődött a nagy háború, ami milliók életét követelte.