NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Feljelentésig fajult az úzvölgyi katonai temető meggyalázása

A temető kapujára felmászva román lobogókat tettek ki - 2023. júl. 9.
A temető kapujára felmászva román lobogókat tettek ki - 2023. júl. 9. Szerzői jogok YouTube / képkocka a Maszol.ro által feltöltött videóból
Írta: Euronews/ÁG - MTI, Facebook, Twitter
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A feljelentett román szervezet a jogi eljárást kihasználva legálissá tenné a magyar halottak fölött kialakított román parcella fennmaradását.

HIRDETÉS

Az első világháború idején, 1916-ban jött létre Székelyföldön az úzvölgyi katonai temető. Augusztus 27-én Románia hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. Úzvölgye térségébe a magyar királyi 61. honvéd gyaloghadosztályt vezényelték ki. Feladatuk a román hadsereg előrenyomulásának lassítása volt. Október 15-én a magyar honvédek átlépték a határt, és megindultak Dormánfalva irányába, de komoly ellenállásba ütköztek, a települést nem sikerült elfoglalni. A harcokban mindkét fél komoly veszteségeket szenvedett. Októberben már eltemették az első magyar honvédet az úzvölgyi katonai temetőben.

Az első és a második világháborúban elesett román katonákat azonban egy másik emlékhelyen, a kománfalvai (Comănești) hősök temetőjében helyezték örök nyugalomra. A történészek és a román hatóságok álláspontja szerint csak kevesebb mint tíz román katona holtteste nyugszik az úzvölgyi temetőben a Maszol.ro portál cikke szerint. 

Román szélsőséges szervezetek mégis, törvényellenesen, a rendőrség és a csendőrség szeme láttára, ortodox pópa jelenlétével és áldásával állítottak betonkereszteket 2019 tavaszán, majd a bírósági végzés ellenére most fakereszteket a korábbi magyar fakeresztek mellé.

Az úzvölgyi hősi temető elfoglalása címmel feltöltött videó

A két világháború között és a második világháborúban is temettek itt, így került néhány román katona földi maradványa a sírkertbe, de a magyarok mellett csak főként német, kevesebb orosz és még kevesebb szerb, osztrák és olasz katona földi maradványa került végső nyughelyre a temetőben. Mivel a második világháború végétől a rendszerváltásig gondozatlan volt a temető, az elhanyagolt területen eltűnt az emlékjelek többsége, a sírhelyek többsége már nem azonosítható.

2011-ben felújítás kezdődött, és mivel a sírok többsége nem látszik, így kevesebb fakeresztet állítottak a katonák emlékére, mint ahány ember nyughelye a temető. Az 550 fakereszt azóta mélybarnára sötétedett, éles a különbség a magyar holttestek fölött kialakított új román parcella világos színű fakeresztjei között.

A néhány kilométerre található Csíkszentmárton önkormányzata a nyilvánvaló temetőgyalázás miatt tett büntetőfeljelentést. Birtalan Sándor polgármester az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet akciója tervezett volt, a közösségi médiában szervezték, így a hatóságok szeme láttára zajlott a 2019-es incidenst megismétlő mostani törvénytelen akció.

fotó: Veres Nándor/MTI
Úzvölgyi katonatemető - Újabb román kereszteket helyeztek kifotó: Veres Nándor/MTI

Az úzvölgyi katonai temető közigazgatásilag Csikszentmártonhoz tartozik, ezért tulajdonosként tették a feljelentést július 10-én Mihai Tirnoveanu és hívei ellen. Ebben ismertették a haditemetőben szombaton, július 8-án történt újabb keresztállításokat és temetőgyalázást.

A Nemzet Útja (Calea Neamului) román szervezet hívei szombaton, július 8-án 150 fakeresztet állítottak fel a nemzetközi katonatemetőben a június 29-én eltávolított betonkeresztek helyébe. A román nemzeti színű szalaggal átkötött kisebb keresztek mellé egy nagyobbat és egy zászlórudat is kihelyeztek, utóbbin a román zászlóval.

Az azóta már elbontatott betonkeresztek (a kép jobb oldalán) felülnézetből

Mihai Tirnoveanu csütörtökön közösségi oldalán arról számolt be, hogy a Calea Neamului és az újabb keresztállításban szintén részt vevő Ortodox Testvériség (Fratia Ortodoxa) képviselői a nap folyamán kihallgatáson vettek részt a román védelmi minisztériumban. Azt írta, hogy "a tárgyalások pozitívak voltak", és elindítják az eljárást az úzvölgyi nemzetközi katonatemetőben felállított 150 fakereszt és a nagy emlékkereszt törvényessé válásához. A szaktárca nem adott ki tájékoztatást az ügyről.

Kis Júlia kolozsvári jogász, aki a korábbi betonkeresztek kihelyezése ügyében a Mikó Imre Jogvédő Szolgálattal (MIJSZ) együttműködve látta el Csíkszentmárton önkormányzatának jogi képviseletét csütörtökön a Maszol.ro hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy szerinte jelen esetben "önkényes akcióról van szó", amelyet nem előzött meg semmilyen közigazgatási dokumentum kiállítása, amely "legalább látszólag legitimálná" a történteket. A szervezők, résztvevők több szabálysértést is elkövettek, amelyekért felelősségre lehet vonni őket az 1991/50-es számú törvény alapján. A jogász szerint a helyzet rendezésében a román bíróságokon elért eddigi eredmények is segíthetik a csíkszentmártoni önkormányzatot.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a közösségi médiában azt írta, hogy "ennek a kegyeletsértő tettnek az erdélyi magyarság a címzettje", és nem szabad hagyni, hogy a megélhetési provokátorok elérjék a céljukat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa hangsúlyozza, hogy a jogi térben kell hagyni a folyamatot, nem szabad engedni, hogy a mindennapok szintjén megrontsa a magyar-román viszonyt, mert különben szélsőségesek az erőszakig és etnikai konfliktus kirobbantásáig éleznék az ügyet.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A semmiből váltak középpárttá az Úzvölgyben dulakodó román ultrák

Úzvölgyi incidens: háborús propagandával vádolják Kelemen Hunort

Magyar-román feszültség az úzvölgyi katonatemetőnél