HIRDETÉSCsupán egy pillanat volt a washingtoni sajtótájékoztatón, amikor az IMF vezérigazgató asszonya érzelmesen reagált egy újságírói kérdésre. Az Euronews tudósítója, Stefan Grobe arról faggatta Christine Lagarde-ot, hogy végleg feladta-e a reményt arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok támogatja és végrehajtja a Valutaalap által javasolt reformokat.
- Nem, semmiképpen, mert remény mindig van, én pedig alapvetően optimista vagyok – hangzott Lagarde azonnali válasza. Félő, hogy erre az optimizmusra szüksége is lesz, hiszen az IMF, a G20-ak és az Obama-adminisztráció már többször felszólította a Kongresszust, hogy ratifikálja a Valutaalap által szorgalmazott reformokat, mindeddig azonban hiába.
Lagarde többször hangot adott annak, bízik benne, hogy a többi állam nyomására még a közeljövőben Washingtonban is jóváhagyják a reformokat. “Ha az Egyesült Államok visszavonul, azzal mindenki veszít” – figyelmeztetett nem egyszer.
A reformok elfogadását a Kongresszus republikánusai akasztották meg. Az Obama-kormány hiába támogatja a változásokat, a képviselőház republikánus tagjai idén már kétszer meggátolták, hogy azokat szavazásra bocsássák. Az őszi kongresszusi választások közeledtével pedig egyre csökken az esélye annak, hogy 2015 előtt döntsenek a kvótareformról.
A Nemzetközi Valutaalap három és fél éve eldöntött reformja nagyobb beleszólást engedne a feltörekvő országoknak és megduplázná az alap forrásait. A 2010-ben megfogalmazott kvóta- és kormányzási reform tehát egyrészt megduplázná a kvótabefizetéseket, ezzel 739 milliárd dollárra növelve annak pénzalapját, másrészt nagyobb beleszólást engedne a feltörekvő államoknak az alap döntéseibe.
A G20-as döntéshozók áprilisban ultimátumot adtak az Egyesült Államok politikusainak: amennyiben az év végéig nem hagyják jóvá a változásokat, akkor az USA-t megkerülve próbálják majd megreformálni a szervezetet és megnövelni az általa kezelt vagyont.
Retorikai nyomásgyakorláson kívül azonban mást nem nagyon tud tenni a Valutaalap. Az Egyesült Államok a legnagyobb befizetőként a szavazati jogok 16,8 százalékával rendelkezik, így gyakorlatilag vétójoga van a szervezetben, aminek döntéseihez 85 százalékos jóváhagyásra van szükség.