Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

AZ IMF nem elégedett az Egyesült Államok hozzáállásával

AZ IMF nem elégedett az Egyesült Államok hozzáállásával
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Csupán egy pillanat volt a washingtoni sajtótájékoztatón, amikor az IMF vezérigazgató asszonya érzelmesen reagált egy újságírói kérdésre. Az Euronews tudósítója, Stefan Grobe arról faggatta Christine Lagarde-ot, hogy végleg feladta-e a reményt arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok támogatja és végrehajtja a Valutaalap által javasolt reformokat.

- Nem, semmiképpen, mert remény mindig van, én pedig alapvetően optimista vagyok – hangzott Lagarde azonnali válasza. Félő, hogy erre az optimizmusra szüksége is lesz, hiszen az IMF, a G20-ak és az Obama-adminisztráció már többször felszólította a Kongresszust, hogy ratifikálja a Valutaalap által szorgalmazott reformokat, mindeddig azonban hiába.

Lagarde többször hangot adott annak, bízik benne, hogy a többi állam nyomására még a közeljövőben Washingtonban is jóváhagyják a reformokat. “Ha az Egyesült Államok visszavonul, azzal mindenki veszít” – figyelmeztetett nem egyszer.

A reformok elfogadását a Kongresszus republikánusai akasztották meg. Az Obama-kormány hiába támogatja a változásokat, a képviselőház republikánus tagjai idén már kétszer meggátolták, hogy azokat szavazásra bocsássák. Az őszi kongresszusi választások közeledtével pedig egyre csökken az esélye annak, hogy 2015 előtt döntsenek a kvótareformról.

A Nemzetközi Valutaalap három és fél éve eldöntött reformja nagyobb beleszólást engedne a feltörekvő országoknak és megduplázná az alap forrásait. A 2010-ben megfogalmazott kvóta- és kormányzási reform tehát egyrészt megduplázná a kvótabefizetéseket, ezzel 739 milliárd dollárra növelve annak pénzalapját, másrészt nagyobb beleszólást engedne a feltörekvő államoknak az alap döntéseibe.

A G20-as döntéshozók áprilisban ultimátumot adtak az Egyesült Államok politikusainak: amennyiben az év végéig nem hagyják jóvá a változásokat, akkor az USA-t megkerülve próbálják majd megreformálni a szervezetet és megnövelni az általa kezelt vagyont.

Retorikai nyomásgyakorláson kívül azonban mást nem nagyon tud tenni a Valutaalap. Az Egyesült Államok a legnagyobb befizetőként a szavazati jogok 16,8 százalékával rendelkezik, így gyakorlatilag vétójoga van a szervezetben, aminek döntéseihez 85 százalékos jóváhagyásra van szükség.

Dr. Stefan Grobe/ Rita Kónya