HIRDETÉS“Hova menjek? Húgom, rokonaim otthonukból kiűzve, »összeköltöztetetten«, csillagos házakban. És én nem akartam ilyen házban megtelepedni, – történjék, aminek történnie kell, gondoltam, inkább bujkálok, inkább ágyrajáró leszek, de csillagosházba nem költözöm. Csak később tudtam meg, mennyire igazam volt, mennyire pontos volt az előérzetem.”
Fóthy János újságíró szavai ezek 1944-ből. Írásából azonban az is kiderül, hogy végül nem volt más választása, mint becsöngetni abba a bizonyos csillagos házba.
70 évvel ezelőtt, április 5-én lépett életbe az a rendelet, amely kötelezte a 6 évnél idősebb zsidónak nyilvánított állampolgárokat a sárga csillag viselésére. Aztán bő két hónappal később már 2000 fővárosi épületre is kikerült a sárga csillag, amikor a budapesti zsidó lakosságot hatalmilag kijelölt kényszerlakhelyekre költöztették. Ezek voltak az úgynevezett “csillagos házak”, ahol több mint 200 ezer ember élt összezsúfolva.
Az OSA Archívum idén januárban indította el a “csillagos házak” projektet, amely azt a célt szolgálja, hogy bemutassa ezeket a házakat, és segítsen feldolgozni a történelmet. Lesz min dolgozniuk. Szeretnék, ha június 21-én a még álló 1571 csillagos háznál lenne valamilyen fajta megemlékezés, amelyben csak és kizárólag civilek vesznek részt. Olyanok, akik ott laknak, vagy valakijük ott lakott, vagy gyakran jár oda, netán egyszerűen csak tetszik neki maga a ház, bármilyen okból.
Az önkénteseket most kezdték el toborozni azokkal a plakátokkal és matricákkal, amelyet mind az 1571 házban kiragasztottak. “Tudta-e Ön, hogy ez az épület 1944-ben csillagos ház volt? Emlékezzünk együtt ugyanitt 2014. június 21-én!”- áll a matricákon, amelyből azonban sokat néhány nap alatt letéptek. Rév István, az OSA Archívum igazgatója elmondta, hogy ezek mögött sokszor nem rosszindulat van, hanem előfordul, hogy ott élő emberek – zsidók vagy nem zsidók – tépik le, mert görcsbe rándul tőle a gyomruk, nem akarnak stigmát viselni a házukon.
Pedig a szervezők szerint jó lenne szembenézni a 70 évvel ezelőtt történtekkel, és megtudni, ki, hogyan, milyen történetekkel élt ezek között a falak között. Januárban ezzel a szándékkal mutatták be azt a térképet, amelyen bejelölték az egykori “csillagos házakat”.
Rév István az Euronews kérdésére azt mondta: szeretnék, ha 3000 önkéntese lenne a programnak június 21-re, mindenesetre az elmúlt néhány napban eddig hatvanan jelentkeztek. Pedig – mint mondta – nem kell nagy dolgokra gondolni, nem kell senkinek több órás műsort szerveznie, elég néhány közösen, csendben eltöltött perc is.
De valami mégis sok emberben elindult a “csillagos házak” projekt megjelenése óta. Rengeteg személyes történet érkezett a szervezőkhöz, sok lakó és egykori lakó jelezte, hogy szívesen mesélne. A programban több nagykövetség is részt vesz, Lengyelország nagykövetsége például a lengyel Wallenbergnek is nevezett, Henryk Slawik zsidómentő történetét mutatja be.
Június 21-én van a Múzeumok Éjszakája, így ehhez kapcsolódik a “csillagos házak” programja is. 1944-ben június 21. éjfélig kellett a zsidónak nyilvánított budapestieknek elhagyniuk az otthonaikat, és beköltözni a kijelölt lakásokba.
Lehet, hogy Ön is egy egykori “csillagos házban” házban lakik? Itt megnézheti: http://www.csillagoshazak.hu/