NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Össze-vissza szeretkeztek egymással az ősemberek

Össze-vissza szeretkeztek egymással az ősemberek
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A különböző ősembercsoportok keveredtek egymással- derítette ki a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatócsoportja, amely erre a következtetésre egy 50 ezer éves lelet vizsgálatával jutott.

A lelet egy neandervölgyi ember eddig legépebb állapotban fennmaradt DNS-e, amelyet egy nő lábujjcsontjából nyertek ki a tudósok.

A rendkívül jó állapotú DNS-ről kiderült, hogy az legalább négy típusú ázsiai és európai ősember génállományát tartalmazza.

A kutatás eredményeit csütörtökön tették közzé a Nature magazinban

A nemzetközi tudóscsoport, amely többek között antropológusokból és génkutatókból áll, összehasonlította a kinyert DNS-t a mai ember és egy nemrégiben felfedezett ősember , a Denisova génállományával.

A Berkeley egyetem egy professzora szerint az ősemberek élete igen kaotikus volt ebben az időszakban: közülük ugyanis nagyon sokan párosodtak más csoportból származókkal.

A tudósok által vizsgált nőről megállapították, hogy két közeli családtag nászából származik, akik lehettek akár féltestvérek, akiknek ugyanaz volt az anyjuk, de akár nagybácsi- unokahúg vagy nagynéni- unokaöccs rokoni viszonyban is lehettek egymással.

A kutatók nem biztosak abban, hogy a csoportok közötti keveredés miként valósult meg: lehetséges, hogy a neandervölgyiek egy csoportja egy alkalommal “került össze” a modern ember őseivel, és aztán soha többé, vagy a csoportok közötti párosodás végig tartott, amíg azok egymás mellett éltek.

A mára kihalt ősemberekről nem lehet tudni pontosan, mennyi ideig éltek párhuzamosan a mai ember közvetlen ősével Európában illetve Ázsiában, de arra van bizonyíték, hogy a neandervölgyi legalább harmincezer évig élt ugyanabban az időben, mint eleink.

Az ősembercsoportok közötti interakcióra nem csak ez a szenzációs lelet világít rá, hanem az is, hogy a nem afrikai származású mai ember génjeinek mintegy 1,5-2,1 százaléka a neandervölgyi ősembertől származik.

A Denisovaiak is hagytak nyomokat a mai ember géntérképén, habár mindössze néhány óceániai és ázsiai populációban, olyanokéban, mint az ausztrál őslakosok, az új-guineaiak és a Hawaii-szigetcsoport egyik szigetlakói.

Egy új elemzés szerint a han kínaiak és más ázsiai népek, mint ahogy az indiánok génjében is található Denisovai gén.

A Denisovanok keveredtek egy negyedik, titokzatos előemberrel is, amely Eurázsiában élt abban az időben. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a homo erectus nevű “felegyenesedett ember” lehet, amelynek egyedei Európában és Ázsiában éltek mintegy egymillió évvel ezelőtt.

Fotó: Jaroslav A. Polák; Kojotisko/ Flikcr.com

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Koszovó diplomáciailag és katonailag is rángatja a szerbek bajszát

Korai nyár után havazás köszöntött Közép-Európára

Mely országokban isznak legtöbb alkoholt Európában?