NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Katasztrófahelyzetben életeket menthet a mobiltelefon

Katasztrófahelyzetben életeket menthet a mobiltelefon
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Tavaly decemberben egy 210 km/h-s sebességű szélvihar söpört végig a Fülöp-szigeteken. Az 5-ös kategóriába sorolt Bopha tájfun több mint 1900 halálos áldozatot követelt. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold adatai szerint 2012-ben ez volt a legtöbb halottal járó természeti katasztrófa.

Az elmúlt 10 évhez képest tavaly kevesebben haltak meg különböző hurrikánokban és tájfunokban, de az anyagi kár jelentős volt. Ebből a szempontból az ötödik legrosszabb év volt a 2012-es. Októberben az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán 50 milliárd dolláros pusztítást okozott.

A természeti katasztrófákról szóló 2013-as Amerikai Vöröskereszt-jelentés szerint vészhelyzetben egyértelműen humanitárius beavatkozásra van szükség. A dokumentum kiemeli, hogy az információhoz jutás ugyanolyan fontos olyankor, mint az étel vagy az ital. A civil szervezetek abban tudnak segíteni, hogy az okostelefonok segítségével térinformatikai adatokkal látják el az érintetteket.

- Elavult módszer mostmár, hogy valaki bekapcsolja a televíziót, vagy meghallgatja a rádiót, és megtud mindent, mostmár az emberek a mobiltelefonjukon szereznek információt. Az idei új-zélandi földrengésnél sokan twitter-üzenetet küldtek azokból az épületekből, melyeket érintett a földmozgás. Mostmár ez kerül előtérbe, látjuk, hogy a közösségi média az információ-áramlás kulcsa, akár még a katasztrófa előtt is hasznos lehet, de utána különösen – mondta Craig Cooper, az Amerikai Vöröskereszt képviselője.

Egyelőre még nincs mindenkinek mobiltelefonja. Egyes helyeken a digitális szakadély igencsak mély, de ez egyre kisebb probléma. A Vöröskereszt – katasztrófahelyzetben – 3 millió embernek küld SMS-t. Az üzenet az elsősegélynyújtásról és a további riasztásokról tartalmaz fontos információkat. A haiti földrengést követő 2010-es kolerajárvány alatt már használták ezt a technológiát.

A segítségnyújtásban alkalmazható új technológiák és ezek gyakorlati jövője áll idén a globális katasztrófajelentés középpontban. Bostonból kérdezzük Patrick Vincket, a Harvardi Humanitárius Kezdeményezés munkatársát, aki szerkesztőként közreműködött a Vöröskereszt és a Vörös Félhold által kiadott 2013-as katasztrófajelentés (World Disasters Reports) elkészítésében.

Euronews: – Milyen lehetőségeket rejt az új kommunikációs korszak, a mobiltelefonok, közösségi oldalak, a segélyszervezeteknek és azoknak a közösségeknek, akiket erőszak vagy természeti katasztrófák fenyegetnek?

Patrick Vinck: – A segítségnyújtásban közreműködők számára a kulcskérdés az, hogy hogyan lehet méghatékonyabbá tenni a humanitárius akciókat. Az új technológiákban rengeteg lehetőség rejlik. Például a könnyebb, gyorsabb és jobb információszerzés. A mobiltelefonok segítségével azonnal helyszíni interjúkat készíthetünk, sőt, szöveges üzeneteket is kaphatunk a bajba jutott közösségektől, ahogy a közösségi oldalakon is lehetséges ugyanez.

Euronews: – Van-e a humanitárius tevékenységet végző szektoron belül motorja a technológiai fejlesztésnek? …vagy a segítségnyújtó szervezetek alkalmazzák a külső innovációkat? Esetleg a fejlesztők látják ebben a felfutó piaci lehetőséget?

Patrick Vinck: – Jelenleg különböző szemléletekkel működnek a szervezetek. Vannak közöttük olyanok, amelyek nagyobb mértékben használják az újításokat, más szervezetek hagyományosabb módszerekkel dolgoznak jelenleg is. A legnagyobb kockázati tényezőként ebben a jelentésben a digitális megosztottságot említjük. Vannak, akiknek megvannak a képességeik és a lehetőségeik az innovációra, ami jelenti egyben az új technológiák tanulását és alkalmazását is. Mások erre még nem képesek.

Euronews: – Beszéljünk két másik gyorsan fejlődő területről! Az elektronikus pénzmozgások gyors módjairól és a biometrikus azonosításról a humanitárius segítségnyújtás terén. Milyen lehetőségek rejlenek ezekben katasztrófák esetén?

Patrick Vinck: – Az elektronikus pénzmozgás és a készpénzutalás két jó példa, hogy az új technológiák hogyan tehetik hatékonyabbá a humanitárius szervezetek munkáját. El kell kerülnünk az elszivárgás lehetőségét, a pénznek ugyanis teljes egészében meg kell érkezni a rendeltetési helyére. Figyelni kell arra is, hogy a tranzakciós költségek ne legyenek magasak, még akkor sem, ha elkerülhetetlen, hogy készpénz érekezzen a célhelyre.
A biometrikus azonosítás a jövőben segítheti a hatékonyságot. Kulcskérdés a humanitárius munkában, hogy pontosan kiknek és pontosan milyen segítséget kell eljuttatni, figyelemmel az időkorlátra.
Képesnek kell lennünk arra, hogy alkalmazzuk az előnyöket.

Euronews: – Hadd kérdezzem egy vitatottabb és komplexebb témáról, a dróntechnológia katasztrófahelyzetekben történő alkalmazásáról.

Patrick Vinck: – A dróntechnológia még viszonylag új technológia számunkra, és sok fontos lehetőséget rejt a segítségnyújtásban. Egy földrengés vagy egy katasztrófa helyszíne gyakran megközelíthetetlen. Már az is előrelépés, ha háromdimenziós modellt alkothatunk a helyzetről, drónos információszerzéssel. De akár segélyek eljuttatása is lehetséges lenne drónokkal a megközelíthetetlen helyekre. Bizonyos egészségügyi beavatkozások, vakcinák eljuttatása bonyolult logisztika nélkül is megvalósulhatna. A költségeket is nagyban kímélné az új technológia. Persze felmerül az adatvédelem és a privátszféra védelme az innovációk alkalmazásakor. Nagyon körültekintőnek kell lenni, amikor új módszereket építünk be a segítségnyújtás gyakorlatába. Olyan szakemberek közreműködésére van szükség, akik értenek a dróntechnológiához, és olyanokéra is, akik jártasak az adatvédelemben, az etikában, illetve a segítségnyújtásban. Utóbbiak nem feltétlenül gondolnak a többi területre, mert számukra az élet védelme az elsődleges, bármi áron.

Euronews: – Patrik Vincknek, a 2013-as globális katasztrófajelentés egyik szerkesztőjének köszönjük a beszélgetést.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Fél éven belül harmadjára pusztítanak áradások Franciaország délnyugati részén

Megnyugudni látszik az izlandi vulkánkitörés Grindavik mellett

Izland: a lávafolyam elvágta a fűtést és a melegvizet több ezer háztartásban