NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Elpusztulhat az utolsó falu, ahol még beszélik Jézus nyelvét

Elpusztulhat az utolsó falu, ahol még beszélik Jézus nyelvét
Írta: Nóra Shenouda
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A hétvégén a szíriai felkelők elfoglalták Ma’lúlát, azon falvak egyikét, ahol még beszélnek nyugat-arámiul. Ez annak az ősi nyelvnek a változata, amelyen feltehetően Jézus Krisztus is beszélt.

A kormányerők és a felkelők összecsapásai után többek között az al- Kaidához köthető szélsőséges iszlamista Al- Núszra csoport szerezte meg az ellenőrzést a település felett szombat éjjel. Egy helybéli szerint a felkelők keresztény otthonokat támadtak meg, és több embert megöltek. Állítólag felgyújtottak két templomot is, és lefejezéssel fenyegettek keresztényeket, ha nem térnek át az iszlám hitre.

A kialakult helyzetről egyelőre nincsenek pontos információk, egyes jelentések szerint a szíriai hadsereg katonái igyekeznek visszaszerezni az ellenőrzést a falu felett.

Felbecsülhetetlen értékek válnak a harcok martalékává

Korábbi cikkünkben már feltérképeztük, mely műemlékek estek a szíriai polgárháború áldozatává. Most újból megkérdeztük a Szíriát kitűnően ismerő régészt, Major Balázst, milyen információi vannak Ma’lúláról. A margati lovagvár ásatásának magyar vezetője elmondta, a faluból érkező jelentések ellentmondásosak, egyelőre annyit tudni, hogy két keresztény templomban súlyos kár esett a harcok során.

Azt nem tudni biztosan, hogy az összecsapások mennyire érintették az 5. századi Szent Szergiosz keresztény templomot. Major Balázs szerint ennek az épületnek nagyon vastag falai vannak, tehát azok némi védelmet jelentenek, de ha a tetejét találat érné, akkor tartani lehet a templom pusztulásától.

  1. A Szent Tekla kolostor

Fotó: Major Balázs

“Remélhetőleg nem sérült meg túlzottan az épület, hiszen itt világhírű, 17-18. századi ikonok is vannak, még a ciprusi és jeruzsálemi ikonfestő iskolákból, amelyek a legszebb szentképeket festették.” – mondta a magyar régész. Szerinte a településnek- a híresztelésekkel ellentétben- gyakorlatilag nincs stratégiai jelentősége, a főként szélsőségesek vezette támadás szimbolikus célzattal bírhat, hiszen Ma’lúla egy nehezen járható, keskeny sziklahasadéknál helyezkedik el.

Az elzártság miatt maradt fent az ősi nyelv

Major Balázs úgy becsüli, a keleti-arámi nyelvet több százezren beszélik Szíriában és a Közel- Keleten is, a nyugat- arámi azonban csak Ma’lúlában és a közelében lévő két másik faluban maradt fent valóban beszélt nyelvként.

Ma’lúla lakói a helyiség sajátos fekvésének köszönhetően tudták megőrizni vallásukat és nyelvjárásukat: a falu eldugott kis völgyben, kieső helyen fekszik. Lakói nem tértek át az iszlám hitre, mint a többi, környező faluban, hanem megmaradtak kereszténynek.

Annak ellenére, hogy a település mindössze 55 kilométerre található Damaszkusztól, az infrastruktúra hiánya miatt ez régen szinte leküzdhetetlen távolságnak számított.

Így a lakók, akik főleg gyümölcstermesztéssel és pásztorkodással foglalkoztak, ritkán hagyták el Ma’lúlát, a világtól elzártan éltek. Manapság még mindig arámiul beszélnek a hétköznapokban, igaz, írásban már nem használják azt.

Ma’lúlában még nyelvi központ is épült állami támogatásból, amely az ősi nyelvet volt hivatott megőrizni, itt külföldi kutatók és hallgatók tucatjai fordultak meg, hogy tanulmányozzák ezt az utolsó nyugat-arámi “zárványt”.

Az utóbbi évtizedekben azonban a falu minden igyekezet ellenére is elarabosodott. Mivel most már épült aszfaltút Damaszkusz és a település között, ezért mindössze egy óra buszozásra van a főváros, amelyet az életüket nem egy zsákfaluban elképzelő fiatalok ki is használnak.

  1. A Szent Tekla kolostor

![](https://static.euronews.com/articles/238376/606x403_Szt Tekla kolosotora (1).jpg) Fotó: Major Balázs

Az arab nyelvű tévé, rádió és az internet térhódítása is hozzájárult az arámi nyelv visszaszorulásához és a közösség felbomlásához.

A több mint ezer éve színtiszta keresztény faluba az utóbbi évtizedekben kezdtek beköltözni muszlim családok, akiknek jelenlétét többek közt a falu bejáratánál épült mecset hirdeti, a két közösség azonban eddig békében élt egymással. A még mindig többségében keresztény falu tömegével fogadta be a polgárháború muszlim menekültjeit is.

HIRDETÉS

Megmarad-e Margat?

Az Euronews arról is kérdezte Major Balázst, milyen állapotok uralkodnak most Margat, a Közel- Kelet egyik legnagyobb lovagvára körül, amelynek a feltárásán a Szíriai- Magyar Régészeti Misszió több mint öt éve dolgozik.

  1. Margat, az egyik legnagyobb lovagvár a Közel- Keleten

![](https://static.euronews.com/articles/238376/606x402_Margat délnyugatról.jpg) Fotó: Szíriai- Magyar Régészeti Misszió

Amikor legutóbb, júliusban érdeklődtünk a vár sorsáról, még nem voltak harcok a környéken, és a partvidéki zóna nagy részén még most is nyugalom van. Ha azonban külföldi légitámadás éri Szíriát, akkor a misszióvezető elmondása szerint komoly esély van arra, hogy ez a vár környékét is érinti, aminek közvetlen közelében van a terület egyik legnagyobb radarállomása.

A ma’lúlai harcokról több videót is posztoltak a YouTube-ra:

HIRDETÉS

Szent Tekla legendája
A legenda szerint a sziklahasadék, amelyről többek között ismert a városka, akkor keletkezett, amikor Szent Tekla imái hatására megnyílt a hegy. Tekla előkelő római lány volt, aki Szent Pál tanítványaként áttért a keresztény hitre.

Apja azonban egy pogány rómaihoz akarta hozzákényszeríteni, ezért elmenekült. Apja pribékjei hegyen-völgyön át üldözték a lányt, egészen Ma’lúláig. Itt Tekla látta, hogy véget ér az út, ezért elkezdett imádkozni. A szikla megnyílt, a lány megmenekült, a katonák pedig a csodát látva ide már nem merték követni.

Tekla itt telepedett le, majd itt is temették el- sírja és a mellette fakadó csodatévő forrás, amit a korábbi békeidőben muszlimok is előszeretettel látogattak, az árvaházat is működtető ortodox apácák kolostora feletti sziklafalban található.

Ma’lúlában nem csak felbecsülhetetlen keresztény emlékek, hanem a keresztény kor előtti kincsek is vannak, mint például egy római szentély maradványai vagy egy napisten tiszteletére faragott pogány kultuszhely. Ezen kívül több, antik sziklasír is található a faluban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Damaszkuszban hajtott végre rakétacsapást Izrael, legalább ketten meghaltak

Rakétákat lőtt Izrael Damaszkuszra, az iráni Forradalmi Gárda emberei haltak meg a csapásban

Izrael célzott csapásokat mér az Iránhoz kötődő fegyverszállítmányokra Szíriában