HIRDETÉSA pénteki iráni elnökválasztás egyetelne versenyben maradt mérsékelt jelöltje Hasszán Ruhani. Ő az, akit a mérsékelt konzervatívok és a reformisták is támogatnak. A papság körében is népszerű, mert az iráni forradalmom idején Khomenei Ayatollah közeli szövetségese volt. A sokat vitatott atomprogramot is jól ismeri, egészen 2005-ig ő tárgyalt a nyugati országokkal. Jó eséllyel indul a válastáson.
Csakúgy mint Száid Dzsálili a konzeratívok egyik favoritja. Dzsálili háborús veterán, az Irak-Iráni háborúban elvesztette a jobb lábát. Külügyminiszter-helyettes volt, majd Mahmoud Ahmedinedzsád miniszterelnök tanácsadójaként dolgozott.
Népszerű a teheráni polgármester Mohammed Bakir-Kalibaf. Korábban az ország rendőrfőkapitánya volt. Már 2005-ben is próbálkozott, de alulmaradt Ahmedinedzsáddal szemben.
Ali Ahkbar Velayati is a konzervatív tábort erősíti. 1981-ben Ali Khamenei megnyerte az elnökválasztást és kinevezte Velayatit miniszterelnöknek, de az iráni parlament nem szavaztott neki bizalmat, így Mir-Husszein Muszavi lett a miniszterelnök. Muszavi kormányában Velayati két cikluson keresztül volt külügyminiszter, de a posztján maradt Ahkbar Hashemi Ráfszándzsáni elnöksége idején is, 1989 és 1997 között. 2005-ben bejelentette, hogy függetlenként indul az elnökválasztáson, majd visszalépett vélhetően Ráfszándzsáni javára. Jelenleg Ali Khamanei legfőbb vallási vezető tanácsadója.
Holnap még csak az első forduló következik. A konzervatív szavazatok pedig egyelőre megoszalanak a jelöltek között. Csak a második forduló után derül ki, hogy egy mérsékeltebb vagy egy szélsőségesebb utód követi Mahmoud Ahmedinedzsádot.
Az euronews Dr. Sadegh Zibakalam-ot, a Teheráni Egyetem professzorát kérdezte az iráni elnökválasztásról.
Euronews: Megkezdődött a visszaszámlálás az iráni elnökválasztás kezdetéig. Mindenki arra kiváncsi, hogy mi történik Mahmud Ahmedinezsád elnöksége után. A legutóbbi választások eredménye az egész világot meglepte. A részvételi aránnyal vagy az eredménynyel kapcsolatban most számíthatunk-e bármi különösre?
Sadegh Zibakalam: Szerintem most még mondhatjuk azt, hogy bármi váratlan történhet. Vélhetően magas lesz a részvételi arány. A választási kampány során meglepő volt, hogy Ahmedinezsád elnök egyik jelölt mellett sem állt ki, még azt követően sem, hogy kizárták az általa támogatott Rahim-Mashaei-t.
- Folytatódhat-e ez a tendencia?
- Abban az esetben, ha második forduló lesz, akkor nem. Szerintem akkor a konzervatív jelöltet fogja támogatni, és az sem számít majd, hogy ki lesz az.
- A reformisták a jelöltjük visszalépésével megmutatták, hogy képesek együttműködni a mérsékeltebbekkel. Erre a konzervatívok nem hajlandóak, hiszen több jelöltjük is van. Mennyi esélye lehet egy konzervatív politikusnak?
- Pontosan erről van szó. Néhány konzervatív már elkezdte a sajátjait kritizálni: azt kifogásolták, hogy miért indítanak egyszerre több jelöltet. Ez az önkritika azt követően különösen feltűnő, hogy a reformisták megegyeztek egymással, hogy Haszan Rohanit támogatják.
- Az elmúlt hetekben többször is felmerült, hogy vajon kit támogathat Ali Hamenei ajatollah. Ön mit gondol?
- Az elmúlt két választással ellentétben, most nem egyértelmű, hogy melyik jelöltet szeretné elnöknek a vallási vezető. Az biztos, hogy Rohanit nem, és valószínűleg Arefet sem. De azt senki nem tudja pontosan, hogy melyik konzervatív jelölt a kedvence.
- Az amerikai külügyi államtitkár azt mondta, hogy az Egyesült Államok konkrétan egyik jelöltet sem támogatja. A diplomáciai nyilatkozaton túl, ön szerint kit látna szívesen elnökként a nyugat vagy Amerika?
- Természetesen sem a nyugati országok, sem az Egyesült Államok és senki aki Iránnal tárgyal – ebben persze benne vannak az arab világ országai is – nem közömbös a választással kapcsolatban, hiszen ha a konzervatív, vagy a még radikálisabb jelölt nyer, akkor folytatódhat ugyanaz a politika, ami az elmúlt nyolc évben volt. Szerintem – az irániakhoz hasonlóan – ezek az országok is fokozott figyelemmel követik a voksolást, miközben azt mutatják, hogy különösebben nem érdekli őket az elnökválasztás.