Irán pár héten belül újabb esélyt kap, ha nem is lesz könnyű élnie vele. Úgy kell rést ütnie a reformoknak, hogy az elnökválasztás jelöltjeit kivétel nélkül a konzervatív oldal adja. Kérdés, hogy kit emelnek majd az elnöki székbe a szavazóurnák június 14-én. Egyelőre csak annyit tudni, hogy kit biztosan nem. A leköszönő elnök, Mahmud Ahmadinezsád két kitöltött ciklus után már nem indulhat.
A jelöltek megvannak, a nevezési határidő lejárt. A 686 induló között 30 nőt is regisztrál majd az Őrök tanácsa, Ali Hamenei mindenek felett álló testülete. A vallási vezetőkből és jogtudósokból álló grémiumnak május 23-ig kell közzé tennie az elnökjelöltek hivatalos listáját.
Hamenei az iránytű…
Az ajatollah nem politizál, de köztudottan rendkívül befolyásos. Akit támogat majd, a nép fia lesz, és az iszlám értékrend harcosa.
Hamenei legfontosabb célja, hogy megerősítse a hagyomány szerepét Iránban azzal szemben, amit Ahmadinezsád legutóbbi újraválasztása jelzett. És ez az irániak vágya a változásra.
Ahmadinezsád politikáját a választási kampányban szellemi örököse és egykori titkára, Rahim Mashai képviseli, aki konzervatív, nacionalista politikusnak számít, ugyanakkor kulturális és szociális kérdésekben liberálisnak tartják.
Akik valóban szóba jöhetnek…
A reformerek egyetlen reménye az ország egy korábbi elnöke, Akbar Hahemi Rafszandzsani, akit rajtuk kívül egy felvilágosult konzervatív párt támogat. Rafszandzsaninak ugyanakkor nem tesz jót, hogy a reformpártiakkal szóba állt. A jelöltek nyájának fekete báránya lett belőle.
A legtöbb esélye talán Hamenei tanácsadójának, a szintén ex-elnök Ali Hadad Adelnek van. Valódi versenytársai is Hamenei közvetlen környzetéhez tartoznaki: Ali Akbar Velajati, volt külügyminiszter, és Mohamed Baqer Kalibaf, Teherán polgármestere. A harmadik, aki Iránnak még hasznára lehet, a nemzetközi diplomáciában is jól ismert Said Dzsalili. Ő az, aki Irán nukleáris programját képviseli a nemzetközi tárgyalásokon.
Bárki lesz is a befutó a június közepi voksoláson, súlyos terhet vesz magára. Irán új elnöke egy súlyos nehézségekkel küzdő gazdaságot, a nyugat szankcióinak fenyegetését, a határon túl pedig a szíriai konfliktust örökli Ahmadinezsádtól. Ami magukat az irániakat illeti, őket a politikai manőverek hidegen hagyják. Jobb életet, biztosabb egzisztenciát várnak következő elnöküktől, legyen az bárki a 686 jelölt közül.