Hirdetés

Ruandai visszaküldési központokat tervez öt EU-ország: de vajon működnek majd?

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Mette Frederiksen Christian Stocker és Gerhard Karner mellett gesztikulál a migrációs konferencián, Bécsben, Ausztriában lezajlott tárgyalások után.
Mette Frederiksen gesztikulál Christian Stocker és Gerhard Karner mellett a bécsi, Ausztriában tartott migrációs konferencián folytatott tárgyalások után. -  Szerzői jogok  AP Photo/Heinz-Peter Bader
Szerzői jogok AP Photo/Heinz-Peter Bader
Írta: James Thomas & Alessio Dell'Anna
Közzétéve:
Megosztás Close Button

Öt uniós tagállam vitatott tervet jelentett be: központot hoznának létre Ruandában azoknak a migránsoknak, akiknek nincs joguk Európában maradni. A kezdeményezés támogatói szerint ez visszatartja az illegális bevándorlást, bírálói viszont jogsértésektől tartanak.

Ausztria, Dánia, Németország, Görögország és Hollandia bejelentették, hogy visszaküldési központot hoznak létre Ruandában, amely szerintük lehetővé teszi az EU számára, hogy megerősítse határai ellenőrzését.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az öt ország 2027-től kezdené meg az elutasított menedékkérők, valamint azok Ruandába történő kitoloncolását, akik már minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek a kiutasításukkal szemben. A mai Euronews Verify epizód részletesebben megvizsgálja az intézkedést.

A visszaküldési központok részletei még kidolgozás alatt állnak, de az első várhatóan egyszerre körülbelül 100 olyan embert tud majd befogadni, akinek nincs jogi tartózkodási joga az EU-ban, a modell próbaüzemeként.

A Ruandába áthelyezettek szabadon élhetnek és dolgozhatnak majd az országban, vagy visszatérhetnek származási országukba.

A tervet november 16-án bejelentve Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, hogy az intézkedés erős visszatartó hatással lesz mindazokra, akik illegálisan akarnak belépni az EU-ba.

„Az a jelzés, amelyet küldünk, hogy többé nem lehet illegálisan belépni az Európai Unióba, és azt gondolni, hogy egyszerűen itt lehet maradni... sok mindent megelőz majd, és biztosítja, hogy emberek ezrei kétszer is meggondolják, mielőtt útnak indulnak Európa felé” – fogalmazott.

Ruanda szintén üdvözölte a tervet, amelyet úgy jellemzett, mint egy módot arra, hogy „védje a menedékjoghoz való jogot, miközben a migránsokat a folyamat minden szakaszában méltósággal kezeli”.

Mik a homályos pontok?

Ugyanakkor még sok mindenről nincs információnk, és a kritikusok aggódnak amiatt, hogy a Ruandával kapcsolatos terv bejelentése nagyon kevés részletet tartalmazott.

„Nem tudjuk, mennyibe fog kerülni, nem tudjuk, mit ajánlottak Ruandának cserébe, nem tudjuk, milyen garanciák léteznek az emberek számára, nem tudjuk, hogyan avatkoznak be a bíróságok, nem tudjuk, milyen védelmi mechanizmusok lesznek érvényben, és nem tudjuk, ki vállal jogi felelősséget, ha valami rosszul alakul” – mondta Olivia Sundberg, az Amnesty Internationalnél dolgozó uniós migrációs és menedékjogi szakértő az Euronews Verifynak.

Noha az érintett uniós országok és maga Ruanda is azt állítják, hogy a központok megfelelnek az uniós, a nemzetközi és az emberi jogi szabályoknak, a kritikusok és szakértők kevésbé látják ezt biztosnak.

Azt is felvetették, hogy a központok egyáltalán képesek lesznek-e visszatartani az illegális bevándorlókat, mivel szerintük az ilyen intézkedések inkább arra kényszerítik az embereket, hogy még veszélyesebb utakat válasszanak Európába, ahelyett hogy teljesen feladnák terveiket.

Lehet szerepe az atomenergiának Európa energiatranzíciójában?

A mai Euronews Verify epizódban azt is górcső alá vesszük, hogy Európa egy nukleáris újjáéledés felé tart-e.

Ahogy véget ér a törökországi COP klímacsúcs, az atomenergia különösen nagy, sokáig szőnyeg alá söpört kérdésként volt jelen, kiegészítve a hivatalos programon kívüli nukleáris témájú eseményekkel.

A kapacitás 2050-ig történő megháromszorozására irányuló felhívásoktól kezdve egészen addig, hogy egyes országok újragondolják az atomerőművek kivezetését, egyre erősebb az atomenergia visszahozására irányuló nyomás mint alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásra.

Az Európában emelkedő energiaárak szintén lehetőséget teremtenek az iparág számára, hogy a politikai lendületet klímaszempontból is elismertséggé alakítsa.

„Ha olcsó energiát szeretnénk, azt atomenergia nélkül nagyon-nagyon nehéz lesz elérni” – mondta Damien Erst, a Liège-i Egyetem elektromechanika professzora az Euronews Verifynak.

„Különösen olyan környezetben, ahol a gáz rendkívül drágává válik, és olyan környezetben, ahol a külföldi hatalmak az energiabehozataltól való függőségünket is felhasználják arra, hogy fenyegetésekkel és gyengítéssel nyomást gyakoroljanak az EU-ra.”

Számos ország már mérlegeli a lehetőségeit, közülük Olaszország adta a legerősebb jelét annak, hogy ideje változtatni: a kormány idén új jogszabályt fogadott el, amely megnyitja az utat az atomenergia visszatérése előtt, évtizedeknyi szünet után.

Spanyolország és Belgium eközben elhalasztotta egyes reaktorok leállítását, Hollandia új blokkok építését tervezi, Lengyelország és Észtország pedig az első atomerőműveik megépítésének előkészítésén dolgoznak.

Nézze az Euronews Verify-t!

Csatlakozzon az Euronews Verify élő adásához a televízióban, a Euronews weboldalán és a digitális platformokon (YouTube, Facebook, X és Instagram) minden hétköznap 6:40-kor. Alig 11 perc alatt új műsorunk a címlapsztorikon túlmutatva segít megérteni az eseményeket, ellenőrzi a tényeket, kibogozza a nap legégetőbb kérdéseit, és elmagyarázza, miért fontosak Önnek.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek