A főszerkesztő közölte, hogy a titkosszolgálatok és a cenzorok kényszerítették ki, hogy bezárják a szerkesztőséget, miután kilakoltatták őket, zárolták az adományaikatt, leállították a nyomtatást, és visszavonták a lap médiastátuszát.
Megszűnik a Kremllel általában, így az Ukrajna elleni totális háborúval szemben is nyíltan kritikus utolsó orosz újság, a Novaja Gazeta bezárt, miután a hatóságok megvonták tőle médiabejegyzését, és ellehetetlenítették a működését, közölte a lap.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Október 30-i közleményében a lap azt írta, hogy a biztonsági szolgálatok és a cenzorok „arra kényszerítették a szerkesztőséget, hogy beszüntesse tevékenységét”.
Elrendelték, hogy a szerkesztőség ürítse ki a helyiségeit, leállították az olvasói adományok rendszerét, blokkolták online felületeit, felmondták a nyomdai szerződéseit, az állami cenzorok pedig nem engedték a lap megjelenését, majd visszavonták a médiabejegyzését is.
„A választásokat és a választott hatalmi testületeket gyakorlatilag felszámolták, a civil társadalom intézményeit elpusztították, a lelkiismereti szabadságot és az emberi méltóságot pedig sárba tiporták” – áll a lap búcsúközleményében.
Szergej Szokolov főszerkesztő megtartotta az utolsó szerkesztőségi értekezletet, amelyen részt vett az alapító, Nobel-díjas Dmitrij Muratov és más médiumok újságírói is.
A munkatársak összepakolták holmijukat, és levették a falakról meggyilkolt kollégáik portréit, köztük Anna Politkovszkajáét, Jurij Scsekocsihinét és Natalja Esztemirováét.
Muratov az oroszországi elnyomást „elsöprőnek” nevezte, és arról beszélt, hogy már 2021-re, még Ukrajna teljes körű inváziója előtt is emberek százait ítélték el a vonatkozó törvények alapján.
„Ennek oka, hogy az országot nem a parlament, nem a helyi önkormányzatok vagy kormányzók irányítják, hanem az Oroszországi Föderáció FSZB-je” – fogalmazott.
Búcsúbeszédében Muratov több kérést is megfogalmazott: támogassák a háború ellenző oroszokat, lépjenek fel a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, szorgalmazzanak humanitárius folyosót az egykori Oleski térség falvai számára, és dolgozzanak azon, hogy leállítsák az orosz támadásokat az ukrán városok ellen.
„Az ukrajnai városokban a fény, a fűtés és a víz eltűnhet a Föld színéről. Ezeket a városokat zsákokba öntik majd, mint a port. Ezt az őrületet, ezt a mészárlást meg kell állítani” – mondta.
Muratov azt is közölte, hogy a lap több mint 400 ezer cikkét archiválták, és világszerte újraközlik őket.
„Tovább fogunk élni, és biztos vagyok benne, hogy ez az ország, amely ilyen nehéz időket él át, előbb-utóbb magához tér. Amint ennek az első jelei megjelennek, a Novaya Gazeta visszatér az olvasóinkhoz és kollégáinkhoz” – mondta Sokolov az épület előtt összegyűlteknek mondott beszédében.
A Riporterek Határok Nélkül, az Amnesty International és az ENSZ emberi jogi főbiztosa elítélte, hogy Oroszország bezáratta az újságot.
A Kreml jelentéktelennek minősítette az ügyet, Dmitrij Peszkov szóvivő pedig azt mondta, hogy „egyes médiumok megszűnnek létezni, mások pedig a helyükre lépnek”, amit »normális folyamatnak« nevezett.
A Novaya Gazeta 1993-ban alakult, és a csecsen háborúkról szóló tudósításaival, valamint az emberi jogi visszaéléseket és a korrupciót feltáró oknyomozásaival vált ismertté.
Hat újságíróját meggyilkolták. Az orosz hatóságok „külföldi ügynöknek” minősítették a lapot, de az egészen mostani végleges bezárásáig továbbra is megjelent.
Miután az újságírók távoztak, a lap névtáblája mellé új felirat került a falra: „Itt élt a Novaya Gazeta.”