Az európai parlamenti képviselők szerint a Felhő- és MI-fejlesztési törvény nagyobb ellenőrzést ad Európának a létfontosságú technológiák felett, miközben segíti saját technológiai iparának növekedését és globális versenyét.
Szerdán az Európai Parlamentben bemutatták az Európai Bizottság felhő- és MI-fejlesztési törvényre (Cloud and AI Development Act, CADA) vonatkozó javaslatáról készült közös jelentéstervezetet, amely közös uniós szabályokat sürget a felhő- és MI-infrastruktúrára, nagyobb támogatást az európai technológiai vállalatoknak és a külföldi szolgáltatóktól való függőség csökkentését.
A javaslat célja Európa digitális infrastruktúrájának és nemzetközi versenyképességének megerősítése, miközben aggodalmak merültek fel amiatt, hogy a külföldi technológiai szolgáltatóktól való függés alááshatja az unió ellenőrzését a létfontosságú szolgáltatások felett.
„Ez nemcsak gazdasági versenyképesség kérdése, hanem annak is, hogy képesek vagyunk-e saját döntéseinket meghozni” – mondta Diego Solier spanyol konzervatív európai parlamenti képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.
„A technológiai szuverenitás nem abban áll, hogy Európát elzárjuk a világ többi részétől, hanem abban, hogy biztosítjuk, hogy Európa képes legyen cselekedni, versenyezni és választani.”
A javaslat akkor született, amikor az EU jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy csökkentse más országoktól való függését a létfontosságú szolgáltatások, az infrastruktúra, az alapanyagok és a biztonság terén, és számos kezdeményezés van folyamatban.
Az európai vezetők azóta aggódnak, hogy Donald Trump visszatért hivatalába, ami az Egyesült Államokat megbízhatatlan partnerré tette, és rámutatott arra, mennyire támaszkodik a blokk az amerikai árukra és szolgáltatásokra, különösen a nagy technológiai vállalatokra.
Az idén júniusban Trump utasította az Anthropicot, hogy biztonsági aggályokra hivatkozva tiltsa le a hozzáférést széles körben használt Claude Fable 5 és Mythos 5 MI-modelljeihez az Egyesült Államokon kívülről.
A hozzáférést a hónap későbbi részében állították helyre, de az úgynevezett „kill switch”-ekről, vagyis azokról a vészleállító mechanizmusokról, amelyek révén az amerikai kormány és technológiai cégek befolyást gyakorolnak a létfontosságú európai polgári és katonai infrastruktúrára, folytatott viták csak felerősödtek.
Európa digitális függetlenségének erősítése
A jelentéstervezet nagyobb beruházásokat sürget az európai felhő- és MI-infrastruktúrába, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek segítik az európai technológiai vállalatok növekedését.
Célja továbbá közös uniós szabványok megállapítása a felhőszolgáltatásokra, valamint a létfontosságú ágazatok, köztük az egészségügy, az energia és a közlekedés védelmének megerősítése.
„A létfontosságú rendszereink mások technológiáján futnak, és mások kapcsolhatják le őket. Ma egy bíróság, holnap egy minisztérium, egy kórház, egy hálózatüzemeltető?” – figyelmeztetett Reinier Van Lanschot holland zöld EP-képviselő.
A jogalkotók azt is szeretnék, ha a közintézmények több felhőszolgáltatást vásárolnának európai szolgáltatóktól, hogy azok felvehessék a versenyt a külföldi vállalatokkal.
„Európának kiváló vállalkozásai vannak, és ezek nem támogatásokat kérnek, hanem ügyfeleket. Ez javaslatunk lényege” – mondta Van Lanschot.
A jelentés gyorsabb engedélyezési eljárásokat is szorgalmaz az új adatközpontok számára, ugyanakkor megköveteli, hogy a projektek tiszteletben tartsák a környezetvédelmi előírásokat és előnyt jelentsenek a helyi közösségeknek.
A Bizottság javaslata szerint az EU a következő öt-hét évben a jelenlegihez képest háromszorosára kívánja növelni adatközponti kapacitását.
A javasolt jogszabályt az Európa nem uniós technológiai vállalatoktól való függésével kapcsolatos aggodalmak közepette terjesztették elő.
A Bizottság szerint három, Európán kívüli hiperskálájú felhőszolgáltató a teljes európai felhőpiac több mint 70 százalékát ellenőrzi, ami adat-szuverenitási, biztonsági és működési autonómiával kapcsolatos aggodalmakat vet fel.
Mi történik ezután?
A jelentéstervezetet várhatóan csütörtökön teszik közzé, és december 1-jén vitatják meg az Európai Parlament bizottságai.
A bizottsági szavazást előzetesen 2027 márciusának közepére ütemezték, ezt pedig a jövő év áprilisában esedékes plenáris szavazás követi.