Moszkva a barátságtalan államok listáját 2022 márciusában külgazdasági célokra állította össze, de a gyakorlatban a rendeleteket és bírósági döntéseket a gyermekelhelyezésre, jármű-nyilvántartásra és adósságtörlesztésre is kiterjesztik.
Oroszország „barátságtalan országok” kategóriája már nemcsak a külföldi gazdaságpolitikára vonatkozik, hanem megjelent a belföldi bíróságok gyakorlatában, a családjogban, a tulajdonjogoknál és a pénzügyi kötelezettségeknél is, sorozatos rendeletek és határozatok révén, amelyek kiterjesztik annak hatókörét magánszemélyekre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Moszkva által barátságtalannak minősített államokat tartalmazó listát kormányrendelet rögzítette megtorló intézkedésként 2022 márciusában, néhány héttel Ukrajna teljes körű orosz inváziójának megindítása után.
A lista az Egyesült Államokra, az Egyesült Királyságra, Kanadára, Japánra, Dél-Koreára, Svájcra, Ukrajnára, Ausztráliára, Új-Zélandra és az EU tagállamaira terjed ki, amelyek mind felléptek Oroszország háborúja ellen.
Idén ősszel az orosz kormány csaknem megduplázta a barátságtalan országokból származó szeszesitalok importvámját, 20%-ról 35%-ra emelve a kulcsot, ami elsősorban az európai és észak-amerikai termelőket érinti.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte, hogy a külföldi vállalatok oroszországi eszközeinek ideiglenes állami felügyelet alá helyezése közvetlenül összefügg azzal, hogy e cégek anyaországai szerepelnek a listán.
Az intézkedés érinti többek között a Nestlé, az Auchan, az FM Logistic, a Leroy Merlin, a Metro Cash & Carry, a Tarkett, a Japan Tobacco International (JTI) és más vállalatok oroszországi működését.
Oroszország Legfelsőbb Bírósága egy gyermekelhelyezési perben hivatkozott a barátságtalan országok besorolására, és kimondta, hogy a gyermek Franciaországba való visszavitele részben ellentétes lehet az érdekeivel, mivel Franciaország szerepel a listán. Az ügy akkor kezdődött, amikor 2025 márciusában egy orosz állampolgár, Alekszej Ermakov nyaralásra vitte lányát Törökországba és Szlovákiába az anya, egy ukrán állampolgár, Anna Tiskova beleegyezésével, majd áprilisban Oroszországba hozta a gyermeket. Ezt követően az apa elintézte, hogy a kislány orosz állampolgárságot kapjon.
A gyermek szokásos tartózkodási helye Franciaország volt, és a szokásos tartózkodási hely szerinti országba való visszavitelről szóló nemzetközi megállapodások ellenére egy orosz bíróság elutasította, hogy elrendelje a gyermek Franciaországba történő visszaküldését - a barátságtalan országok listájára hivatkozva.
Ingatlanok és járművek veszélyben
Egy, az Állami Dumában támogatást élvező törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a barátságtalan országokból ellopott vagy jogellenesen kivitt járműveket Oroszországban nyilvántartásba vegyék.
A támogatók szerint ez a nyugati államokkal való együttműködés összeomlása miatt keletkezett joghézagokat kezeli, az ellenzők szerint viszont gyengítené az érintett országok tulajdonosainak tulajdonvédelmét.
Egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság arra kötelezte a Belügyminisztériumot, hogy jegyezzen be egy járművet, amelyet Kanada kérésére egy nemzetközi adatbázisban megjelöltek, és kimondta, hogy az, hogy egy jármű szerepel egy nemzetközi lopottjármű-nyilvántartásban, önmagában nem elegendő ok a nyilvántartásba vétel elutasítására Oroszországban.
Putyin idén ősszel aláírt egy rendeletet, amely szerint azokat a személyeket, akik nem tudják igazolni orosz vagy baráti állambeli állampolgárságukat, illetve tartózkodási engedélyüket, automatikusan barátságtalan országokból származó személyekként kezelik.
Az újabb rendelet lehetővé teszi az orosz adósok számára, hogy visszatartsák a barátságtalan országokban lévő hitelezőiknek járó kifizetéseket, eltérve a szerződő felek egyenlő elbánásának szokásos elvétől.
A nemzetközi magánjog szokásos elvei szerint a bíróságoknak a szerződéseket, gyermekelhelyezési ügyeket és tulajdonvitákat jogi érdemeik alapján kell rendezniük, függetlenül a felek állampolgárságától vagy politikai státuszától.
Az, hogy Oroszország egy külpolitikai minősítést alkalmaz ezekre a területekre, eltér az általa ratifikált egyezményekben rögzített normáktól, köztük az 1980-as, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári vonatkozásairól szóló Hágai Egyezménytől, amely kötelezi a részes államokat, hogy visszaküldjék azokat a gyermekeket, akiket beleegyezés nélkül vittek át országhatáron.