Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico azzal vádolta a német kancellárt, hogy „zsarolást” alkalmaz.
Szlovákia, Csehország, Magyarország és Bulgária vezetői elutasították Friedrich Merz német kancellár ultimátumát, amely szerint az EU következő hosszú távú költségvetésének jóváhagyását Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi támogatáshoz kellene kötni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Robert Fico szlovák miniszterelnök az ügyet „tankönyvi zsarolásnak” nevezte, és azzal fenyegetett, hogy vétójogával él.
„Ebben az ügyben egyenlő beleszólásunk van” – mondta Fico kedden, amikor pozsonyi látogatásán fogadta cseh hivatali partnerét, Andrej Babišt.
„Ahogyan Merz úr a vétója alkalmazásáról beszél, én pontosan ugyanígy fogalmazhatok. Ugyanakkora vétójogunk van, mint a német szövetségi kancellárnak.”
Babiš megjegyezte, hogy Merz „valószínűleg nincs is tisztában vele”, hogy a javasolt uniós költségvetés már most 100 milliárd eurót különít el Ukrajna számára. Ezek az összegek azonban csak 2028-tól válnának elérhetővé, miközben Kijev jövőre 70 milliárd eurós hiánnyal néz szembe.
„A mai nap nem a megszokott rendben zajlik, nagyon nem. Ma válaszolnunk kell a zsarolásra” – mondta Fico, elégedetlenségét is kifejezve.
„Amit a szövetségi kancellár tesz, az tankönyvi eset a zsarolásra, és ezt elutasítom. Szuverén ország vagyunk. Mi vagyunk a Szlovák Köztársaság. Megvannak a saját nézeteink.”
Merz tovább emelte a tétet egy, az Európai Tanács elnökének, António Costának írt levélben, és kijelentette, hogy Ukrajnának nyújtandó új támogatás „elengedhetetlen előfeltétele” a következő uniós költségvetés jóváhagyásának. A lépés gyakorlatilag összekapcsol két, erősen vitatott kérdést, amelyek mindegyikéhez egyhangú döntés szükséges.
Brüsszel ígéretet tett arra, hogy Ukrajna 70 milliárd eurós hiányának kétharmadát, nagyjából 45 milliárd eurót, egy még meghatározandó eszközön keresztül fedezi. A szükségletek hatalmas nagysága miatt egy újabb közös adósságkibocsátás gyorsan az első számú opciónak bizonyult.
Az új finanszírozás egy meglévő, 90 milliárd eurós támogatási hitel tetejére kerülne, amely alól Szlovákia, Csehország és Magyarország mentességet szerzett.
„Ukrajna támogatása az oszthatatlan európai biztonságunk kérdése, és ennek megfelelően a támogatás terheinek megosztása is annak kell legyen” – írta Merz.
Merz kedden Berlinben fogadta Magyar Péter magyar miniszterelnököt, egy nappal azután, hogy a levél nyilvánosságra került.
A kétoldalú találkozó végén Magyar egyértelművé tette, hogy ellenzi az uniós költségvetés Ukrajnának nyújtott támogatással való összekapcsolását, azzal érvelve, hogy a két kérdés alapvetően különbözik egymástól.
„Nyilván lehetséges, hogy ennek nagyon sok köze van a politikához. Én ezt nem tartom zsarolásnak. Nem használok ilyen szavakat, mert a mai világban minden mindennel összefügg” – mondta Fico korábbi megjegyzéseire utalva.
„De úgy gondolom, hogy ennek nem feltétlenül van jó üzenete.”
Magyar szerint Magyarország nem vállalhat új adósságot európai szinten, mert már most is küzd az elszálló államháztartási hiány megfékezésével.
„Ebből a szempontból ez számunkra nyilvánvalóan elfogadhatatlan belpolitikai okokból, de tárgyalni fogunk Berlinben, Dublinban és Brüsszelben” – mondta.
„Meg fogjuk találni a megoldást az uniós költségvetésre. Biztos vagyok benne.”
Rumen Radev bolgár miniszterelnök Várnában szintén a magas hiányszintekre hivatkozott, mint okra arra, hogy országa mentesüljön az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli hitelkeretek alól. Radev szerint országa más eszközökkel, például energiaáramlásokon keresztül folytatja majd a támogatást.
„Bulgária semmilyen módon nem akadályozza a Tanács szintjén azokat a döntéseket, amelyeket egységben hoznak meg annak érdekében, hogy mindenki úgy támogassa Ukrajnát, ahogyan tudja” – mondta Radev.
Szlovákia, Csehország, Magyarország és Bulgária mind tagja a „Kohézió barátai” csoportnak, a 17 országot tömörítő kezdeményezésnek, amely a kohéziós és mezőgazdasági források védelmét szeretné elérni a következő hosszú távú uniós költségvetésben. Ez frontális ütközéshez vezetett a „takarékosokkal”, akik átfogó megszorításokat követelnek.
A „takarékosok” között vannak Ukrajna legnagyobb támogatóinak némelyike, például Németország, és nehezményezik, hogy Szlovákia, Csehország, Magyarország és Bulgária igyekszik kivonni magát Ukrajna támogatása alól, miközben egyidejűleg kohéziós forrásokat követel.
Magyar mellett Berlinben szólalva Merz hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatását igazságosabban kell megosztani.
„Nem jó megoldás, ha ezen az úton megyünk tovább. Az Ukrajnára vonatkozó politika teljes egészében az Európai Unió költségvetésében kell hogy szerepeljen” – mondta.
„Legalább négy ország másként gondolja, de mindenképpen fontos, hogy erről beszéljünk.”