Montenegró az első, amely kipróbálná az EU új biztosítékait; a tagállamok várhatóan jövő héten állapodnak meg. Podgorica ráébred, hogy ezek, így a szavazati jog felfüggesztése is, nem tárgyalhatók.
Az EU erősebb biztosítékokról tárgyal az új tagállamok számára, beleértve a szavazati jog felfüggesztésének lehetőségét is, és Montenegró áll az első helyen. A tagjelölt országoknak azonban egy olyan megállapodással kell szembenézniük, amelyet vagy elfogadnak, vagy elutasítanak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság múlt hónapban egy 15 éves próbaidőt javasolt az új tagoknak, amely lehetővé tenné a gyors fellépést azokkal szemben, akik megsértik az uniós értékeket és az őszinte együttműködés elvét.
A javaslat az EU öt alapító tagjának kezdeményezésére született, akik azt kérték, hogy az unió vonja le a tanulságokat a magyarországi Orbán Viktor tapasztalatából, aki éveken át jelentős döntések vétójával zsarolta engedményekre a blokkot.
„Amikor ezt először felvetettem, azt mondtam: nem lehetnek új trójai falovak az Európai Unióban. Ez még a magyarországi választások előtt volt. Ma már azt mondhatom, hogy többé nem lehetnek újabb Viktor Orbánok”, mondta Marta Kos bővítési biztos az intézkedést bemutató tájékoztatón.
Csak egy bökkenő van: a tagjelölt országoknak nincs beleszólásuk ezekbe az intézményi biztosítékokba. Úgy kell elfogadniuk őket, ahogyan vannak, vagy le kell mondaniuk az EU-tagság kilátásáról.
Montenegró számára, amely a legelőrehaladottabb tagjelölt, a visszalépés aligha valódi opció, miután jóval több mint egy évtizede hatalmas közigazgatási kapacitást, nem beszélve az EU-párti erők politikai tőkéjéről, fektetett a blokkhoz való csatlakozásba.
Az, hogy a tagság feltételeit közvetlenül a célegyenesben változtatják meg, keserű szájízt hagy a montenegrói tisztviselőkben, akik óvatosan kerülik a nyílt bírálatot, nehogy kisiklassák a folyamatot.
„Ez mindig is így volt. A biztosítékok mindig egy kicsit egyoldalúak voltak”, mondta egy magas rangú uniós tisztviselő az Euronewsnak, névtelenséget kérve.
Maguk a biztosítékok nem újak: már Horvátország, Bulgária és Románia csatlakozási szerződéseiben is szerepeltek. Akkor azonban elsősorban az esetleges gazdasági, belső piaci és igazságügyi szabálysértéseket fedték le.
Most, Orbán tapasztalatából kiindulva, Brüsszel azt is mérlegeli, hogy egy ország szavazati jogát felfüggessze. Ebben is jelentős különbség van a csatlakozási folyamat többi részéhez képest, eljárási és politikai értelemben egyaránt.
Normál esetben egy fejezetet akkor nyitnak meg, ha a tagjelölt teljesíti az EU által megszabott kezdeti feltételeket. Ezt követően a tagjelölt végrehajtja a szükséges reformokat, eléri a köztes célokat, és ha minden követelmény teljesül, az EU beleegyezik, hogy ideiglenesen lezárja a fejezetet.
Most azonban Montenegrótól nem kérik tárgyalási pozíció benyújtását, és a jelenleg az asztalon lévők elfogadásán túl semmilyen cél teljesítését, így a biztosítékok gyakorlatilag nem képezik tárgyalás alapját.
A Bizottság jelenleg az EU közös álláspontjait készíti elő a 34-es és 35-ös fejezethez, beleértve az intézményi biztosítékokra vonatkozó szerződéstervezeti rendelkezéseket.
Múlt hónapban a biztosítékok egy első tervezetét, amely Montenegró csatlakozási szerződésébe kerülne, véleményezésre megküldték a tagállamoknak. Az EU Tanácsának ír elnöksége jelenleg összegyűjti a kormányok álláspontját, és az a célja, hogy jövő héten nagyköveti szinten egy egységesített álláspontot továbbítson.
Miután az uniós országok véglegesítik az álláspontjukat, amely általánosabban szól a tagjelölt országokra vonatkozó biztosítékokról, a Bizottság várhatóan ezt tükrözi majd Montenegró szerződésében.
Másképp fogalmazva, Podgorica legjobb esélye arra, hogy befolyásolja a végeredményt, az, ha a tagállamoknál lobbizik. Ha egyszer az EU álláspontja megszületik, alig marad mozgástér annak módosítására.
A vitát három fő kérdés uralja: milyen intézkedéseket válthatnak ki a biztosítékok, például a legsúlyosabb jogsértések esetén a szavazati jog felfüggesztését, meddig tartson az időszak, amelyet a tagjelöltek 15 évvel túl hosszúnak tartanak, valamint a kormányzás, mivel a javasolt döntéshozatali mechanizmus jelentős befolyást adna a Bizottságnak.
Néhány uniós fővárosban megértéssel fogadják a tagjelöltek érveit, és szeretnék elválasztani a szigorúbb biztosítékokra irányuló politikai igényt egy olyan jogi szövegtől, amelyet ténylegesen érvényesíteni lehet.
Olaszország, amely tagja az úgynevezett Nyugat-Balkán Barátainak, az államok közötti egyenlőség tiszteletben tartása mellett érvelt, és olyan biztosítékokat szeretne, amelyek arányosak és minden egyes tagjelöltre szabottak.
Ezzel szemben Hollandia azt szorgalmazta, hogy ne legyen különbségtétel az EU-hoz csatlakozni kívánó országok között. Az azonban, hogy végül melyik felfogás kerekedik felül, teljes mértékben Montenegrón kívül áll.