Az uniós tagjelölt országok attól tartanak, hogy a demokrácia leépülését megelőzni hivatott biztosítékok, például a tervezett 15 éves próbaidő, másodrendű tagságot hozhatnak létre, és a politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnak.
Az EU-tagjelölt országok attól tartanak, hogy a csatlakozás utáni demokratikus visszalépés megakadályozására tervezett új garanciák másodrendű tagságba sorolhatják őket, vagy erős eszközt adhatnak a jelenlegi tagállamok kezébe az esetleges politikai nyomásgyakorlásra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A félelmeket az Európai Bizottság kedden ismertetett javasolt intézkedések váltották ki; ezek egyebek mellett egy 15 éves próbaidőszakot írnak elő, amely alatt az új tagállamok elveszíthetik szavazati jogaikat, ha súlyosan megsértik az EU értékeit és szabályait.
„Arra számítunk, hogy az Európai Unió biztosítja: a csatlakozási folyamat továbbra is ambiciózus, hiteles és kiszámítható marad, és tükrözi azt az előrehaladást, amelyet Ukrajna folyamatosan elér” – mondta az Euronewsnak Vsevolod Centszov, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese.
„Kiindulópontunk változatlanul az egységes piacba való teljes integráció, és minden átmeneti rendelkezést indokoltnak, arányosnak és időben korlátozottnak kell lennie” – tette hozzá.
Kétszintű tagság
Az egyik legnagyobb aggodalom a tagjelölt országok körében, hogy a védőintézkedések az uniós tagság másodosztályú formáját hozhatják létre.
Hollandia, Franciaország és más országok szigorúbb garanciákat sürgettek, hivatkozva az Orbán Viktor vezette Magyarország tapasztalataira és arra, milyen nehéz kezelni a demokrácia leépítését, miután egy ország már csatlakozott.
„Nem szeretnénk, ha kétféle tagság alakulna ki az uniónkban. Az országoknak nagyon magas jogállamisági normákat kell teljesíteniük. Biztosnak kell lennünk abban, hogy a csatlakozás után soha többé nem süllyednek ez alá a szint alá. Ezt tanultuk meg a korábbi tapasztalatokból” – mondta Marta Kos bővítési biztos az intézkedés bemutatásakor.
A nyilvánosság előtt a tagjelöltek óvatosan fogalmaznak. Ukrajnát leszámítva a másik három éllovas – Montenegró, Albánia és Moldova – kisméretű ország, amely számára a blokkhoz való csatlakozás stratégiai cél.
Zárt ajtók mögött azonban a tagjelöltek nem titkolják, mennyire nyugtalanítja őket a 15 éves próbaidőszak. Ebben az időszakban az új tagállamoktól súlyos uniós értéksértés esetén megvonhatják a szavazati jogot. Többen remélték, hogy a próbaidő rövidebb lesz.
A Bizottság szerint ez az „intézményi védzáradék” nem diszkriminatív, mivel átmeneti jellegű. Bár a javaslat nem tartalmaz meghosszabbítási mechanizmust, a tagjelöltek attól tartanak, hogy a tagállamok később mégis kikényszerítenek egyet.
„A Bizottság hangsúlyozza, hogy az intézkedés átmeneti, de nagyon komoly a kockázata annak, hogy tartós státusszá válik. Mi történik, ha a próbaidőt újra és újra meghosszabbítják, vagy megakadályozzák a lejáratát?” – mondta az Euronewsnak Obrad Kesić, Bosznia-Hercegovina EU-missziójának vezetője.
A visszaélés veszélye
A tagjelöltek attól is tartanak, hogy a garanciákat politikai célokra használhatják, különösen a jelenlegi tagállamokkal fennálló kétoldalú vitákban.
„Fontos, hogy az új védőintézkedésekkel ne lehessen visszaélni” – mondta Zlatko Vujović, a Monitorozási és Kutatási Központ nevű civil szervezet elnöke. „Az új tagokat nem szabad a régi tagoknak zsarolniuk” – tette hozzá, a kétoldalú ügyek lehetséges eszközzé tételére utalva.
Ezért kulcskérdés lesz, milyen feltételek mellett lehet egy ország szavazati jogát felfüggeszteni. A tagjelöltek világos biztosítékokat szeretnének az önkényes lépések ellen, illetve arra, hogy ne lehessen rákényszeríteni egy új tagot stratégiai nemzeti érdekei feladására.
Amikor megindult a vita az erősebb garanciákról, Montenegró EU-nagykövete, Petar Marković úgy fogalmazott, hogy a demokrácia és a jogállamiság visszalépésének értékelése objektív kritériumokra és rendszerszintű jogsértésekre kell épüljön.
„Nagyon aktív monitoringot fogunk folytatni éppen azokon a területeken, amelyeket az új intézményi garanciák lefednek” – mondta egy bizottsági tisztviselő az Euronewsnak arra a kérdésre, miként születnének ilyen döntések.
A tisztviselő hozzátette, hogy ez a megfigyelés kiegészítené a jogállamisági jelentések kibővített változatát, valamint azokat az információkat, amelyeket az EU-szerződés 7. cikke alapján gyűjtenek. Ez a cikk lehetővé teszi bizonyos tagsági jogok felfüggesztését, ha egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az Unió alapvető értékeit.
A cél az, hogy a mechanizmus aktiválása könnyebb legyen, mint a 7. cikk esetében. Az a rendelkezés lehetővé teszi intézkedések megtételét egy olyan tagállam ellen, amely aláássa az Unió működését, de ehhez a többi tagállam egyhangú támogatása szükséges. Magyarország esetében a vele szimpatizáló lengyel kormány állta útját az eljárásnak.
A Bizottság javaslata szerint viszont a döntés életbe lépne, hacsak a tagállamok minősített többsége nem szavaz ellene. Ettől tartanak attól, hogy túl könnyű lesz fellépni egy olyan új tagállam ellen, amely nem igazodik a fő irányvonalhoz.
Az eljárást a Bizottság vagy a tagállamok „indokolt kérelme” indíthatja meg. A részleteket, amelyek az új tagok számára létfontosságúak, azonban csak a csatlakozási szerződésben fogják rögzíteni.
Politikai alkudozás
A Bizottság javaslatai nem kötelező erejűek, és várhatóan a csatlakozási tárgyalások végső szakaszának egyik fő vitapontjává válnak.
„Az átmeneti időszakokról a tagállamok és az EU-hoz csatlakozni kívánó ország közötti tárgyalásokon kell megállapodni. Amikor ez megtörténik, az átmeneti rendelkezések a csatlakozási szerződés részévé válnak” – mondta Kos.
Ez azt jelenti, hogy a garanciákat az egyes új tagállamok sajátos helyzetéhez igazítják, de függnek majd alkupozíciójuktól, valamint attól is, milyen lesz a viszonyuk a jelenlegi tagállamokkal – a barátokkal és a kétkedőkkel egyaránt.
„Célunk továbbra is az EU-hoz való teljes csatlakozás, egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel” – írta a bejelentés után a Facebookon Cristina Gherasimov, Moldova európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese.
Brüsszelben azzal számolnak, hogy az erősebb garanciák megkönnyíthetik a bővítéssel szemben szkeptikus országok, például Franciaország és Hollandia számára az új tagok elfogadását, amikor eljön az idő a csatlakozási szerződés ratifikálására.
Elvárás az is, hogy az elsőként csatlakozó Montenegró kialakíthatja a jövőbeli csatlakozási szerződések mintáját. Ám az, hogy mindenáron le akarja zárni a folyamatot, kevés mozgásteret hagyhat számára a szigorúbb feltételek elutasítására.
„Montenegró szinte bármit elfogadna. Rendkívül elszántak, hogy szinte bármilyen áron lezárják a folyamatot” – mondta egy tagjelölt ország diplomatája az Euronewsnak, névtelenség feltételével.