Üzbegisztán bővítette ivóvízellátó hálózatát a víztisztító létesítmények és az elosztóhálózatok korszerűsítésével, valamint a háztartási bekötések kiterjesztésével.
Üzbegisztán az elmúlt évtizedben jelentősen bővítette ivóvízhálózatát. A megnövekedett beruházások és az új infrastruktúra ellenére azonban a központi vízellátáshoz való hozzáférés továbbra is egyenlőtlen, különösen a nagyvárosi központokon kívül.
A kormány 2026 júliusában közzétett adatai szerint az országos lefedettség 2017-ben mért 63 százalékról 83 százalékra emelkedett, miközben ebben az időszakban mintegy 39 000 kilométernyi vízhálózatot építettek ki vagy újítottak fel.
A számok egy átfogó országos beruházási programot tükröznek, amelyben a kormányzati források nemzetközi intézmények finanszírozásával egészülnek ki. Egy ilyen kezdeményezés zajlik Karakalpaksztánban, Üzbegisztán északnyugati részén fekvő autonóm köztársaságban, amely az Aral-tenger térségének egy részét is magában foglalja.
Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) 145 millió dollár (hozzávetőleg 129,5 millió euró) hitelt nyújt egy, a térség hat körzetére kiterjedő projektre. Üzbegisztán további 27,3 millió dolláros (hozzávetőleg 24,4 millió euró) hozzájárulásával, amelyet nagyrészt adó- és vámkedvezmények formájában biztosítanak, a program becsült teljes költsége 172,3 millió dollár (hozzávetőleg 153,9 millió euró).
Közös vízcsapoktól az otthoni vízvezetékrendszerig
A régióban megkérdezett lakosok egyike, Muslima Erimbetova számára a változás kézzelfogható. Háztartása ma már a vízellátó hálózaton keresztül jut vízhez.
„Régen vállrúddal és kannákkal hordtuk a vizet. A szomszédoktól és a nyilvános csapoktól gyűjtöttük. Most, hála Istennek, van vízünk” – mondta.
Tapasztalata a Nukusz körzetből származik, ahol az ADB által támogatott munkálatok a vízelosztó létesítmények, a vezetékek és a helyi vízminőség-ellenőrzés korszerűsítését foglalják magukban.
A regionális víziközmű-vállalat tájékoztatása szerint több mint 31 000 lakos részesült a beruházások előnyeiből, miközben az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakosság aránya a körzetben 68 százalékról 90 százalékra nőtt.
A fejlesztések része egy helyi vízvizsgáló laboratórium is, amely csökkenti annak szükségességét, hogy a mintákat elemzésre a regionális központba szállítsák.
Vízkezelő kapacitás és a hozzáférés korlátai
Mang‘it településen új vízkezelő üzemet helyeztek üzembe, amely az Amu-Darja folyóból nyeri a vizet. Az ADB szerint jelenleg naponta mintegy 20 millió liter vizet szolgáltat, noha a tervezéskor jóval nagyobb mennyiségre méretezték.
Sohib Akramov, az ADB üzbegisztáni ivóvízprojekt-koordinátora így magyarázta: „A 40 000 köbméteres kapacitást a népességnövekedésre, az üzleti tevékenység bővülésére és az ipari fejlődésre vonatkozó, 2040-ig szóló előrejelzések alapján számolták ki”.
Lényeges különbség van az előállított vízmennyiség és a háztartási bekötések között. A helyi illetékesek beszámolója szerint az Amudaryo körzetben a legutóbbi fejlesztések előtt a lakosság mindössze mintegy fele fért hozzá az ivóvízhálózathoz.
Egy külön projekt keretében körülbelül 355 kilométernyi vezetéket építenek ki, azzal a céllal, hogy a tervezett munkálatok befejezése után a lefedettség elérje a 80 százalékot.
Az ADB egy 200 millió dolláros (hozzávetőleg 178,6 millió euró) tervezett projektről is tárgyal az üzbég kormánnyal. Akramov szerint ebből mintegy 70 millió dollárt (hozzávetőleg 62,5 millió euró) Karakalpaksztán kapna, beleértve a Tuyamuyun vízkezelő üzem újjáépítésének terveit is.