Az izraeli kormány leváltása a palesztinok legfőbb prioritása Ciszjordánia egyik legjelentősebb politikai szereplője szerint. Az izraeli választás után az arab pártok kezében van a hatalmi egyensúly, és kulcsfontosságúak lennének egy új kormány megalakításához.
Mustafa Barghouti szerint egy Gadi Eisenkot által vezetett izraeli kormány jobb lenne a palesztinok számára, így a jelenlegi miniszterelnök, Benjámin Netanjahu hatalomból való eltávolítása a legsürgetőbb kérdés. Barghouti a megszállt Ciszjordániában igen aktív Palesztin Nemzeti Kezdeményezés nevű politikai párt vezetője.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronews Europe Today című műsorában arról beszélt, hogy az ellenzéki vezetőnek az új Kneszet arab képviselőire kellene támaszkodnia egy kormány megalakításához, félreállítva Bezalel Smotrich és Itamar Ben-Gvir minisztereket, akiket „fasisztának” nevezett.
Az arab pártok, a Joint List és a United Arab List (Ra’am), jelentős előretörést értek el a választáson, rekordnak számító, összesen 19 mandátumot szerezve, amivel gyakorlatilag királycsináló szerepbe kerültek. Támogatásuk döntő fontosságú lenne Eisenkot számára, mivel a centrista Yashar párt által vezetett ellenzéki tábor nem szerzett többséget a 120 tagú Kneszetben.
„Netanjahu nemcsak a gázai palesztinok lemészárlásáért és a Ciszjordániában zajló etnikai tisztogatás fokozásáért felelős, hanem azért is, hogy háborúkat szít Libanonnal és Szíriával, Jordániát fenyegeti, és megpróbálja Izraelt birodalmi erőként ráerőltetni a Közel-Keletre” – mondta Barghouti.
Az arab pártokkal való együttműködés kampányígéretek megszegését követelné
Eisenkot azonban a választás után kijelentette, hogy mindent megtesz egy „cionista kormány” megalakításáért.
Az ellenzéki „Change Bloc” szinte minden pártja vonakodik szövetségre lépni az arab pártokkal. Eisenkot Yashar pártja, a B’Yachad, a Yisrael Beytenu és a Demokrata párt mind többé-kevésbé egyértelműen kizárta a Joint Listtel és a Ra’ammal való együttműködést a választás előtt, így bármilyen megállapodás valószínűleg azt követelné meg tőlük, hogy feladják kampányígéreteiket.
„Izraelben minden cionista párt, akár Netanjahuval kormányon, akár ellenzékben, ugyanazt a nézetet vallja a palesztin jogok elutasításáról, beleértve egy palesztin államot, a palesztinok önrendelkezési jogát és az izraeli illegális megszállás megszüntetésének gondolatát” – mondta Barghouti, hozzátéve, hogy ezek a politikai erők mind „támogatják a gázai népirtó háború folytatását”.
Az arab pártok az Izraelben élő, valamivel több mint 2 millió palesztin állampolgárt képviselik, akik az ország lakosságának nagyjából 21 százalékát teszik ki, és nem foglalják magukban azt az 5,5 millió nem állampolgár palesztint, akik a megszállt Ciszjordániában és Gázában élnek.
Izrael választóinak ez a szegmense támogatja a gázai háború befejezését, a Ciszjordániában lévő illegális izraeli telepek leállítását, és nagyrészt a kétállami megoldás mellett áll, ami mind érzékeny téma az izraeli közvélemény számára.
„Nem megyünk el”
Barghouti szerint a Ciszjordániában lévő illegális izraeli telepek felszámolása az egyetlen módja annak, hogy megmentsék a palesztin államiságot.
„Azoknak a szélsőséges izraeli pártoknak, amelyek elutasítják a kétállami megoldást, az egyetlen megoldás az etnikai tisztogatás a palesztinokkal szemben. De mi nem megyünk el. Itt vagyunk. Maradni fogunk. Ellenállunk” – mondta.
Az ENSZnek a témáról készült jelentése szerint az elmúlt két évben példátlan szintre ugrott a telepes tevékenység. Az ENSZ közlése szerint összesen több mint 400 telep és előőrs van, mind illegális a nemzetközi jog szerint.
Az előttünk álló hetek döntő fontosságúak lesznek az izraeli kormány megalakítása szempontjából.
A héten megtartott sorsdöntő izraeli parlamenti választás végleges eredményei azt mutatják, hogy nincs egyértelmű győztes, a két fő blokk közül egyik sem érte el a többséget a 120 fős Kneszetben.
Isaac Herzog államelnök most a pártvezetőkkel konzultál, mielőtt megbízná azt a jelöltet, akiről úgy véli, hogy a legnagyobb eséllyel tud elegendő támogatást szerezni.
Ennek a vezetőnek legfeljebb 28 napja van a kormány megalakítására, egy lehetséges 14 napos hosszabbítással. Ha nem jár sikerrel, az elnök egy második jelöltnek is adhat legfeljebb 28 napot. Ha ez a második kísérlet is kudarcot vall, a Kneszet kérheti, hogy egy harmadik jelöltnek 14 napot biztosítsanak.
Ha minden próbálkozás sikertelen, és a patthelyzet megoldhatatlannak bizonyul, újabb választást írnak ki, ahogyan 2019 és 2022 között már négyszer megtörtént.