Az eredmény azt jelenti, hogy Izraelre most egy hosszú, és várhatóan nehéz tárgyalási időszak vár, a pártvezetők kormányalakításon dolgoznak.
A héten megtartott sorsdöntő izraeli parlamenti választás végleges eredményei azt mutatják, hogy nincs egyértelmű győztes, a két fő blokk közül egyik sem érte el a többséget a 120 fős Kneszetben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Benjamin Netanjahu miniszterelnök blokkja 53 mandátummal végzett, míg az ellenzéki tábor, amelyet riválisa, Gadi Eisenkot centrista Jashar pártja vezet, 48 mandátumot szerzett.
Netanjahu jobboldali Likud pártja 27 mandátummal továbbra is a legnagyobb erő maradt, az arab pártok pedig összesen rekordnak számító 19 helyet szereztek.
Az eredmény azt jelenti, hogy Izrael hosszú és várhatóan nehéz tárgyalási időszak elé néz, miközben a pártvezetők megpróbálnak kormányt alakítani. Ha ez nem sikerül, az izraelieknek ismét az urnákhoz kell járulniuk.
„Ra’am-gate”
Netanjahu azzal vádolta az arab pártokat, hogy „ellopták” a választást, és felszólította a rendőrséget, valamint Izrael belső biztonsági szolgálatát, a Shin Betet, hogy „alapos vizsgálatot folytasson a választási csalás ügyében”.
A Likud párt azt is terjesztette, hogy külföldi finanszírozást használtak a választók befolyásolására. A vádak arra összpontosultak, hogy a Ra'am párt állítólag pénzt kapott Katartól.
„A Ra’am-gate botrány földrengés. Ellopták az izraeli választásokat.” – áll a Likud csütörtöki közleményében.
A beszámolók szerint a Ra'am párt vezetője, Mansour Abbas tagadta bármilyen jogsértést, és közölte, hogy üdvözölne egy vizsgálatot.
Eisenkot egy közösségi médiás bejegyzésben azt írta, hogy a külföldi beavatkozás „elfogadhatatlan és rendkívül súlyos”, és felszólította a Shin Betet, hogy „teljes körűen és azonnal, elfogultság nélkül” vizsgálja ki a vádakat.
Következő lépések
A továbbiakban Izrael elnöke, Isaac Herzog konzultál a Kneszetbe beválasztott pártok vezetőivel, mielőtt annak a jelöltnek adja a kormányalakítás feladatát, akiről úgy véli, hogy a legjobb eséllyel tud elegendő támogatást megszerezni.
Az izraeli jog szerint az illetőnek 28 nap áll rendelkezésére feladata teljesítésére. Az elnök ezt szükség esetén legfeljebb 14 nappal meghosszabbíthatja.
Ha ez nem vezet eredményre, az elnök egy második vezetőnek is esélyt adhat a kormányalakításra, ezúttal legfeljebb 28 napos határidővel. Ha ez a második kör is sikertelen, a Kneszet kérheti, hogy egy harmadik jelölt kapjon lehetőséget, neki 14 napja lenne a feladat elvégzésére.
Ha minden próbálkozás kudarcot vall, új választást írnak ki.