Sir William „Bill” Browder amerikai-brit vállalkozó, Vlagyimir Putyin egyik leghangosabb bírálója az interjúban rámutat az Oroszország elleni szankciók hiányosságaira, emellett a korrupció elleni harcra, és a Kreml olajbevételeinek csökkentésére szólít fel.
Sir William „Bill” Browder azt hangsúlyozta, hogy szigorítani kell Oroszországgal szemben az európai szankciós politikát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legfontosabb lépések között megemlítette, hogy az Európai Unió szintjén a korrupciót is szankciókkal kell sújtani, valamint hogy korlátozni kell a Kreml olajexportból származó bevételeit.
Véleménye szerint a korrupció és az illegális pénzmozgások segítik az orosz hírszerzési és szabotázsakciókat Európában, a nyersanyagok értékesítéséből származó bevételek pedig lehetővé teszik Moszkva számára, hogy folytassa Ukrajna elleni háborúját.
Szankciók a korrupcióért és az orosz befolyásért Európában
Browder rámutat: a jogi eszközök, amelyek az emberi jogok megsértéséért és a korrupcióért szabnak ki szankciókat, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban már működnek.
Az Európai Unióban azonban az emberi jogokra vonatkozó globális szankciós rendszer nem tekinti a korrupciót önálló indoknak korlátozó intézkedések bevezetésére. A vállalkozó úgy véli, ezen változtatni kell.
Véleménye szerint eddig az előző magyar kományfő, Orbán Viktor jelentette a politikai akadályt.
„Orbán az Európai Unióban Vlagyimir Putyin képviselőjeként járt el, és az egyhangúság elvét használta fel arra, hogy megakadályozza a korrupció szankcionálását. Putyinnak érdekében állt, hogy ez így maradjon” – mondta az Euronewsnak adott interjúban.
A magyarországi politikai helyzet megváltozása után azonban esély nyílt az áttörésre. Browder a magyar kormány deklarált támogatására, valamint európai politikusokkal folytatott megbeszéléseire hivatkozik, többek között az uniós diplomáciát irányító Kaja Kallasra és az Európai Parlament elnökére, Roberta Metsolára.
„Miért kellene Európának »a korrupció mekkájának« lennie, amikor a világ más részein lépéseket tesznek e jelenség ellen? Természetesen Kaja Kallas támogatja ezt az elképzelést. Találkoztam Roberta Metsolával is, az Európai Parlament elnökével. Az Európai Parlamentben széles körű támogatás van e kezdeményezés mögött” – mondta.
Az interjúban hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni küzdelem közvetlenül érinti Európa biztonságát, mivel Oroszország pénzt használ fel olyan személyek toborzására, akik kém- és szabotázstevékenységben vesznek részt.
„Hogyan folytatja Oroszország ma a hibrid háborút? Hogyan toboroz gyilkosokat, gyújtogatókat és embereket, akik vasútvonalakat robbantanak fel? Pénzért teszi mindezt. És honnan származik ez a pénz? A korrupcióból” – emeli ki.
Browder azt állítja, hogy az illegális pénzmozgások korlátozása megnehezítené Oroszország számára az ilyen műveletek végrehajtását.
„Ha tehát visszaszorítjuk a korrupciót, komolyan megnehezítjük Oroszország számára a hibrid háború folytatását” – mondja.
Felhívja a figyelmet arra is, hogy korlátozni kellene azon személyek Európába utazási lehetőségét, akik kapcsolatban állnak a korrupcióval, és az európai bankszisztémához való hozzáférésüket is vissza kellene fogni.
„Meg kell akadályozni, hogy (az oroszok) Európába utazzanak, különösen Oroszország korrumpált állampolgárai. Meg kell akadályozni azt is, hogy bankszámlájuk legyen Európában, és itt költsék el a pénzüket” – szögezte le.
Browder arra figyelmeztetett, hogy a korrupció kérdését a lehető leghamarabb szankciókkal kellene lefedni. Utalt a közelgő francia választásokra, ahol növekszik Marine Le Pen támogatottsága, akit Putyin szövetségesének tartanak.
„A kulcskérdés az, hogy Marine Le Pen jelenleg vezet a közvélemény-kutatásokban a francia elnökválasztás előtt. A múltban Vlagyimir Putyin támogatását élvezte, és potenciálisan ugyanazt a szerepet tölthetné be, mint Orbán. Ezért kell elérnünk, hogy ezeket a szabályokat május másodika, vagyis a francia választások második fordulója előtt elfogadják” – mondta.
Az orosz olaj mint a háború finanszírozásának forrása
Az Ukrajna elleni teljes körű katonai invázió megindítása után Oroszországra kivetett eddigi szankciókat értékelve Browder elismeri, hogy ezek korlátozták a Kreml gazdasági mozgásterét.
„A szankciós politika kétségtelenül súlyos csapást mért Oroszországra. Több százmilliárd dollár értékű, az orosz jegybankhoz tartozó vagyont fagyasztottunk be. Elvágtuk Oroszországot attól a lehetőségtől, hogy a nemzetközi piacokon hiteleket vegyen fel” – mondta.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenlegi korlátozások nem voltak elegendőek ahhoz, hogy Oroszországot megfosszák a háború folytatásához szükséges forrásoktól. A Kreml legfontosabb bevételi forrásának a kőolaj külföldi értékesítését tartja.
„Önmagukban ezek az intézkedések nem elegendők a háború megállításához, mert Putyinnak továbbra is van pénze annak finanszírozására. Honnan szerzi? A kőolaj külföldi eladásából” – hangsúlyozza.
Browder az orosz nyersanyag vásárlóira kivetett szankciók bevezetését szorgalmazza. Úgy véli, egy ilyen lépés jelentősen visszafoghatná Moszkva bevételeit.
Az Euronews nak adott interjúban felidézte Donald Trump és Vlagyimir Putyin megállapodását is az orosz dízelolaj importjáról.
„Úgy gondolom, ez az egyik legvisszataszítóbb, legbotrányosabb és legmegdöbbentőbb politikai döntés, amelyet valaha láttam” – jelentette ki.
„Először is, ez a döntés nem vezet a dízelolaj árának csökkenéséhez az Egyesült Államokban, éppen ellenkezőleg, az árak emelkedtek. Másodszor, ellentétes Lindsey Graham törvényével, amelyet Trump elnök írt alá” – tette hozzá.
Az amerikai kormányzatot azzal vádolta, hogy következetlen a szankciós politikában, és nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy korlátozza az orosz finomítók elleni támadásokat.
Úgy véli, a nyersanyagok exportjából származó bevételek visszafogása nélkül nehéz lesz hatékonyan gyengíteni Oroszország hadipotenciálját.
Oroszországi befektetőből Putyin-kritikus
Browder belülről ismerte meg az orosz gazdasági rendszert. 1996-ban társalapítója volt a Hermitage Capital Management befektetési alapnak, amely a következő években az orosz piacon tevékenykedő egyik legnagyobb külföldi befektetővé vált. 2005-ben kiutasították Oroszországból, miután nyilvánosságra hozta az ottani állami vállalatok korrupciós ügyeit.
Fordulópontot jelentett ügyvédje, Szergej Magnyickij halála.
Az ügyvéd leleplezett egy több millió dolláros adócsalást, amelyben korrupt orosz hivatalnokok feltételezhetően érintettek voltak. Letartóztatták, és 2009-ben egy moszkvai börtönben halt meg a vele szemben elkövetett visszaélések és a megfelelő orvosi ellátás hiánya miatt.
Magnickij halála után Browder nemzetközi kampányt indított annak érdekében, hogy felelősségre vonják az érintetteket. Ennek eredményeként az Egyesült Államokban elfogadták az úgynevezett Magnickij-törvényt, amely lehetővé teszi szankciók kivetését az emberi jogok megsértéséért és korrupcióért felelős személyekre. Hasonló mechanizmusokat később más országokban is bevezettek.
2024-ben Browder brit lovagi címet, azaz „Sir” rangot kapott az emberi jogok védelében, a korrupció elleni harcban és a nemzetközi szerepvállalásban végzett munkájáért. Az elismerést az orosz ellenzékieknek és disszidenseknek (többek között Alekszej Navalnijnak és Vlagyimir Kara-Murzának) ajánlotta, akik a legmagasabb árat fizették azért, hogy szembeszálltak Vlagyimir Putyin rezsimjével.
Ma olyan lépésekre összpontosít, amelyek szerinte korlátozhatnák a Kreml pénzügyi és politikai mozgásterét. Rámutat, hogy az orosz lépésekre adott európai válaszhoz a tagállamok együttműködésére és a szankciók következetesebb alkalmazására van szükség.
Browder évek óta bírálja Putyin politikáját, és úgy véli, hogy az európai vezetők határozott fellépése megváltoztathatná azt, ahogyan Oroszország a saját lépéseinek költségeit értékeli.
„Azt szeretném, ha mások is ugyanolyan kritikusak lennének Putyinnal szemben, mint én. Lehet, hogy ha így lenne, a jelenlegi helyzetünk nem lenne ennyire rossz” – fogalmazott.