Brüsszel feszült helyzettel néz szembe, mivel a következő uniós költségvetésért vívott harc összefonódik Ukrajna 70 milliárd eurós hiányának betömésére tett erőfeszítésekkel.
Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséért zajló küzdelem kritikus, új szakaszba lépett. Az éleződő viták egybeesnek azzal az erőfeszítéssel, amely Ukrajna 2027-re várható, 70 milliárd eurós hiányának kitöltésére irányul.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Brüsszelben régóta sejtették, hogy Kijev jövő évi számai jelentős lyukat mutatnak majd, ahogy Oroszország fokozza háborúját és megrengeti az ukrán gazdaság tartóoszlopait. A 70 milliárd eurós igényazonban csak az e havi csúcstalálkozón nyert megerősítést.
Ezt követően a tagállami vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki lehetséges megoldásokat a többletforrások biztosítására. A közös hitelfelvétel elsőre a legjárhatóbb útnak tűnt.
A várakozások szerint az unió a kérelem mintegy kétharmadát, nagyjából 46 milliárd eurót állná, a fennmaradó részt pedig más szövetségesek, például az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia és Japán fedeznék.
A hiány hatalmas mértéke miatt módosítani kellett a jövő havi rendkívüli csúcstalálkozó napirendjét, amelyet eredetileg kizárólag a költségvetési tervezet megvitatására szántak. Az ülést két napra, november 26–27-re hosszabbították, hogy legyen idő Ukrajnáról is tárgyalni. Mindkét területen új javaslatok várhatók.
Technikai értelemben a két ügy továbbra is külön dosszié, politikailag azonban – diplomaták és tisztviselők szerint – gyors ütemben fonódnak össze. „Ezek az év hátralévő részének legégetőbb kérdései, kétségtelenül” – mondta egy diplomata, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy még korai lenne egyetlen, nagy csomagról beszélni.
Melyek a fő táborok?
A költségvetési csata a „takarékosok” és a „kohézió barátai” között zajlik. A két országcsoport abban ütközik, mely költségvetési fejezetekből és milyen mértékben kellene vágni. A „takarékosok”, akik történetesen nettó befizetők, átfogó és valódi megszorításokat követelnek, míg a „kohézió barátai” a lazább keretek megőrzését szeretnék.
Mindkét szemléletnek sürgető határidőt szab a francia választás. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés szélsőjobboldali párt jelöltje, aki magabiztosan vezet a felmérésekben, megígérte, hogy évi 5 milliárd euróban korlátozza országa hozzájárulását a költségvetéshez, és arra figyelmeztetett, hogy ha a francia választás előtt születne megállapodás, az „demokratikus botrány” lenne. A francia elnökválasztás két fordulójára 20027 április 18-án és május 2-án kerül sor, hacsak az első forduló nem hoz döntést, amire még soha nem volt példa. Tehát Le Pen követelése szerint jövő május előtt nem lehet uniós költségvetés, míg a még hivatalban lévő Emmanuel Macron azt mondta a többi vezetőnek, hogy január és április között „bonyolult” lenne megállapodásra jutni, tehát idei megoldást szeretne.
Ugyanez a logika érvényesül most Ukrajna esetében is. Programjának részeként Le Pen megígérte, hogy leállít minden francia támogatást a háború sújtotta ország számára. „Ez a finanszírozás meg fog szűnni, és a tisztesség azt kívánja, hogy az igazat mondjunk az ukrán elnöknek” - közölte a hónap elején.
Könnyebb vagy nehezebb lesz?
A Le Pen-győzelem kilátása erősen nyomasztja a brüsszeli tisztviselőket és diplomatákat, akik elismerik: mindkét nyitott kérdést – a költségvetést és Ukrajnát – az év végéig le kell zárni, mielőtt bezárul a lehetőségek ablaka.
Minél közelebb kerül a választás időpontja, annál szűkebb lesz a mozgástér a nagy horderejű döntésekhez. „A belső kohéziónk törékeny. Ha ez elkezd szétfoszlani, annak Ukrajnára nézve még nagyobb következményei lehetnek, mint bárminek, amit Trump mond vagy tesz” – fogalmazott egy nemzeti tisztviselő, utalva az amerikai elnök nemrégiben Oroszország felé történt fordulatára.
„Strukturális megoldásra van szükségünk Ukrajna finanszírozására. Nem csinálhatjuk tovább azt, hogy minden év végén kapkodva próbáljuk összerakni a csomagot. A Kijevnek nyújtott támogatást rendesen be kell építeni a következő költségvetésbe. Jó, hogy ezek a viták novemberben együtt zajlanak.”
Egyelőre azonban nem világos, hogy Ukrajna ügye megkönnyíti vagy megnehezíti-e a költségvetésről szóló megállapodást, amely továbbra is az egymással szemben álló táborok maximalista vörös vonalai miatt akadozik.
Az egyik értelmezés szerint éppenséggel könnyebb lehet egyezségre jutni, mivel a „takarékosok” között olyan országok is vannak – Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország és Németország –, amelyek Ukrajna legnagyobb kétoldalú donorai közé tartoznak, és érdekük a friss források rögzítése.
Pénzügytechnikai szempontból ide lehet sorolni az Egyesült Királyságot is, és egy határozott, közös döntés Ukrajnáról politikailag elviselhetőbbé tehetné számukra, hogy a kívántnál nagyobb költségvetést fogadjanak el.
Más megközelítés szerint viszont a „takarékosok” folyamatos nyomása az agrár- és kohéziós források megvágására lehetetlenné teheti néhány „kohézió baráti” ország számára, hogy Ukrajnáról szóló megállapodást támogasson anélkül, hogy otthon komoly ellenreakciót váltana ki.
Csehország, Magyarország és Szlovákia jelzik, hogy mentesíteni kívánják magukat minden olyan közös hitelfelvétel alól, amely Kijev támogatását szolgálná. Bulgária, amely hangosan bírálja a fegyverszállításokat, várhatóan követi őket. Mindannyian a kohéziós országok csoportjába tartoznak.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a tárgyalások komor háttér előtt zajlanak: magas energiaárak, drága hitelek és növekvő társadalmi elégedetlenség sújtja Európát. „Nagyon veszélyes lenne, ha bárki megpróbálná összekapcsolni Ukrajna finanszírozását a költségvetéssel” – mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök. Szerint „csoda lenne, ha decemberben megállapodásra jutnánk”.