A taskenti rendezvényen az ipari megoldások és a nemzetközi startupok egy táguló technológiai ökoszisztémára utalnak, de a megfizethető számítási kapacitás továbbra is korlátozza a helyi cégeket.
Üzbegisztán közlése szerint az új adatközpontokra vonatkozó beruházási kötelezettségvállalások összege már meghaladja a 6 milliárd dollárt (5,3 milliárd eurót), miközben az ország igyekszik megteremteni a mesterséges intelligencia hazai fejlesztéséhez szükséges számítási kapacitást, hogy ne legyen túlságosan kiszolgáltatva a külföldi infrastruktúrának.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kapacitás egy része már működik. A kormány idén nyáron indította el az Nvidiára épülő új számítógépes klasztert, amelyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos projekteket futtatnak, miközben ennél jóval nagyobb, kereskedelmi célú adatközpont-fejlesztések előkészítése is folyamatban van.
A bővülés nemzetközi tőkét is vonz Közép-Ázsia technológiai ágazatába. Ez az egyik fő témája a Taskentben zajló ICT Week Uzbekistan 2026 rendezvénynek, amely évente hozza össze az üzbegisztáni és külföldi technológiai vállalatokat, befektetőket, startupokat és döntéshozókat.
A mesterséges intelligencia mögötti számítási kapacitás kiépítése
Az MI-rendszerek futtatásához és fejlesztéséhez hatalmas számítási kapacitásra van szükség, amelyet gyakran GPU-knak nevezett speciális processzorokból álló klaszterek biztosítanak.
Üzbegisztán Digitális Technológiák Minisztériuma szerint az új, Nvidia-alapú kormányzati klaszter az első hónapban 90 százalékos kihasználtságot ért el, ami jól mutatja a számítási kapacitás iránti keresletet.
„Van egy kormányzati adatközpontunk, amely a kormány igényeit szolgálja, és ebben helyeztük el az Nvidia-chipeket is a kormányzati felhasználásra” – mondta Sherzod Shermatov digitális technológiákért felelős miniszter az Euronewsnak. „És már a következő fázis beszerzésén dolgozunk.”
A magánszektorban tervezett projektek ennél jóval nagyobbak.
A Szaúd-Arábiában bejegyzett DataVolt egy 12 megawattos adatközpontot fejleszt Taskentben, amelyet mesterséges intelligenciát és más, nagy számításigényű szolgáltatásokat támogató infrastruktúraként terveznek. Az első ütem várhatóan 2026 végéig áll üzembe.
A projekt legfeljebb 150 millió dollár (131,4 millió euró) finanszírozást kapott egy nemzetközi csoporttól, amelyben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a német DEG, a francia Proparco és az OPEC Nemzetközi Fejlesztési Alapja vesz részt.
„Ez a 12 megawattos kapacitás az év végére elkészül” – mondta Shermatov. Hozzátette, hogy a projektet végső soron 300 megawattra tervezik bővíteni, a későbbi ütemek már más régiókra is kiterjednek.
Egy másik nagy adatközpont-beruházás Karakalpaksztánban, Üzbegisztán nyugati részén valósul meg, a Shanghai LinkWise Data Intelligence fejlesztésében.
Shermatov szerint az ország különböző részein épülő adatközpontokba már több mint 6 milliárd dollár (5,3 milliárd euró) értékű beruházást kötöttek le.
Az infrastruktúrától a gyakorlati felhasználásig
A kormány közlése szerint a nemzeti stratégia keretében jelenleg több mint száz mesterségesintelligencia-projekt fejlesztése zajlik.
Ezek közül több a közszolgáltatásokra összpontosít. A Digitális Technológiák Minisztériumának mesterséges intelligenciával foglalkozó osztályát vezető Sarvarbek Abdullajev szerint az egyik platform lehetővé teszi, hogy az emberek beszélgetőfelületen keresztül kérjenek kormányzati információkat, például adózási adatokat.
Egy másik rendszer a közszféra dolgozóit segíti a dokumentumok elemzésében, tartalmuk összefoglalásában és a válaszok előkészítésében.
Az MI a nagy ipari projektekben is megjelenik.
A minisztérium bányászati és kohászati vállalatokkal dolgozik együtt drón- és robotrendszereken, amelyek képesek feltérképezni a bányaterületeket.
„A Navoi és az Almalik kohászati vállalatokkal dolgozunk” – mondta Abdullajev. „Velük közösen fejlesztjük a bányászati területen alkalmazható drón- és robottechnológiákat.”
A minisztérium szerint az év végéig több mint 20 mesterségesintelligencia-laboratóriumot hoznak létre az egyetemeken.
Egy másik projekt olyan problémát céloz, amely különösen azokat az országokat érinti, amelyek nyelvei kevéssé jelennek meg a globális MI-rendszerekben. A kormány egy üzbég nyelvű korpuszt, vagyis nagyméretű, strukturált szöveggyűjteményt fejleszt, amelyet a fejlesztők felhasználhatnak arra, hogy javítsák a nagy nyelvi modellek üzbég nyelvi megértését és szövegalkotását.
Mennyibe kerül hozzáférni az MI-hez
Az adatközpontok felépítése önmagában nem garantálja, hogy a helyi vállalatok meg is tudják fizetni az általuk nyújtott számítási kapacitást.
Ez a kérdés különösen a startupok és a kisebb technológiai cégek számára fontos, amelyek általában nem tudják saját infrastruktúrájukat finanszírozni.
„Nagyon látványos előrelépést látunk az infrastruktúra fejlesztése, az emberi erőforrások fejlesztése és az MI alkalmazása terén, főként a startupok és a magánszektor részéről” – mondta Samil Ibragimov, a MIT Kuo Sharper Center for Prosperity and Entrepreneurship kutatási igazgatója.
Ibragimov szerint azonban a számítási kapacitás sok üzbég startup számára továbbra is drága, ezért közülük több még mindig nemzetközi felhőszolgáltatókra támaszkodik.
Richard Stirling, az Oxford Insights vezérigazgatója szerint a startupok aktivitása újabb bizonyíték arra, milyen mértékben lép túl az MI a puszta kormányzati stratégiákon.
„Ha valaki arra keres bizonyítékot, hogy Üzbegisztán valódi mesterségesintelligencia-kapacitást épít, a stratégiákon, dokumentumokon és szabályozásokon túl kell tekintenie” – fogalmazott.
Stirling szerint 180 mesterséges intelligenciát alkalmazó startup már 80 országba exportál.
A nagyobb, már bejáratott vállalatoknál azonban lassabban terjed az MI alkalmazása Ibragimov szerint. Úgy véli, hogy az Üzbegisztánban jelenleg rendelkezésre álló számítási kapacitás még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a keresletet olyan áron elégítse ki, amelyet sok helyi vállalat és startup meg tud fizetni.