A TPLF erői ellenőrzésük alá vonták a mekellei repülőteret, és két helyen csaptak össze a hadsereggel az Afar régióban, miközben az Ethiopian Airlines felfüggesztette a járatokat három tigrayi repülőtérre, ami a 2020–2022-es háborút lezáró pretoriai megállapodás összeomlását jelzi.
Etiópia északi részén a tigrayi lázadók elfoglaltak egy kulcsfontosságú repülőteret, és szerdán összecsaptak a szomszédos Afar régióban a szövetségi csapatokkal, miután a régóta fennálló feszültségek nyílt harcba torkolltak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Tegnap éjszaka óta heves harcok dúlnak Abalában és Erebti településen (Afar régióban) a TPLF és a szövetségi erők között” – közölte a régióból származó egyik civil szervezeti forrás, aki névtelenséget kért.
„Arra számítunk, hogy tovább terjed. Most küldtünk ki egy teherautót élelemmel, hogy segítsünk az otthonaikból elűzött embereknek” – tette hozzá.
Abala azokban a hegyvidékekben fekszik, amelyek Tigray határát jelölik. Erebti mintegy 100 kilométerrel mélyebben, Afar belső területén található.
Egy másik humanitárius forrás megerősítette, hogy a két helyszínen összecsapások zajlanak, akárcsak egy Etiópiában működő külföldi biztonsági forrás.
A TPLF egyik volt vezető tisztségviselője szerint a lázadók ellenőrzésük alá vonták Afar régióban Berhale, Erebti, Abala, Megale, Dalul és Konoba települést.
„A szövetségi erők gyors ütemben vonulnak vissza” – tette hozzá.
Időközben helyi és biztonsági források arról számoltak be, hogy a tigrayi erők átvették az irányítást a térségi főváros, Mekelle repülőtere felett.
Az Ethiopian Airlines közölte, hogy „a jelenlegi helyzet miatt” felfüggesztette a járatokat három tigrayi repülőtérre, Mekellébe, Axumba és Sire-be.
„Amikor munkába menet úton voltunk a repülőtér felé, a vezetőnk felhívta a sofőrt, és közölte vele, hogy a repülőteret elfoglalták a tigrayi erők. Mivel nem voltak járatok, azt mondta, menjünk haza” – mondta a mekellei Alula Aba Nega repülőtér egyik dolgozója.
Az Etiópiában működő egyik külföldi biztonsági forrás megerősítette az információt.
A repülőteret egy kis létszámú szövetségi rendőri egység őrzi, az ő helyzetükről azonban nincs információ.
2020 és 2022 között a Tigray Népi Felszabadítási Front (TPLF) pusztító háborút vívott a szövetségi kormánnyal, amely az Afrikai Unió becslései szerint mintegy 600 000 ember halálát okozta.
Az elmúlt hónapok szórványos összecsapásai felerősítették a félelmet, hogy a háború kiújulhat.
Bírálatok kereszttüzében Abiy
Etiópia több felkeléssel néz szembe, köztük a legnépesebb Oromia és Amhara régiókban.
A TPLF vasárnap bejelentette, hogy csatlakozott egy hét csoportból álló katonai szövetséghez, amely az Ethiopian Peoples' Forces Alliance for Survival nevet viseli, és Abiy Ahmed miniszterelnök kormányának megdöntését, valamint egy átmeneti kormány felállítását tűzte ki célul.
A szövetség tagjai között vannak az amhara nacionalista Fano milíciák – amelyek az előző háborúban a szövetségi erők oldalán harcoltak a TPLF ellen –, valamint az Oromo Felszabadítási Hadsereg, amely Etiópia legnépesebb régiójában folytat aktív fegyveres felkelést, továbbá négy csoport három másik régióból, így az ország 12 regionális államából hatot érint.
A TPLF 1991 és 2018 között irányította Etiópiát, majd Abiy hatalomra kerülése fokozatosan háttérbe szorította a mozgalmat, ami végül 2020-ban háborúhoz vezetett.
A Pretoriában kötött békemegállapodás vetett véget a háborúnak, és 2025 végéig viszonylagos, feszült nyugalmat biztosított, ekkor azonban újra kiújultak az összecsapások.
Azóta a szövetségi kormány dróntámadásokat hajtott végre Tigrayben, és csapatokat vont össze a régió határán.
Jogvédő szervezetek azzal vádolják a TPLF-et, hogy az idei évben kényszersorozásra épülő toborzási kampányt folytat, miközben újabb harcokra készül.
A régió nem heverte ki az előző háborút: mintegy egymillió ember továbbra is lakóhelyétől távol él, és a békemegállapodás számos elemét még nem hajtották végre.
Abiy 2019-ben részben azért kapta meg a Nobel-békedíjat, mert közvetített a szomszédos Eritreával kötött békemegállapodásban.
Jó barátok és szomszédok
A szövetségi kormánynak jelentős katonai fölénye van, mivel az előző háború óta felfuttatta a harci drónok gyártását.
A TPLF Tigrayi Védelmi Erői ugyanakkor jelentős, örökölt fegyverarzenált tartanak fenn azokból az évekből, amikor 2018 előtt Etiópia hadseregének élén álltak: harckocsik, tüzérségi eszközök, nagy hatótávolságú irányított rakéták és ballisztikus rakéták szerepelnek a készletben, amelyet nyílt forrású katonai elemzők a 2020–2022-es háború idején dokumentáltak.
Etiópia külügyminisztere, Gedion Timotheos júniusban azt mondta, hogy a TPLF keményvonalasai „aktívan halmoznak fel és szereznek be új fegyvereket”, ezzel megsértve a pretoriai megállapodást.
A szomszédos országokat is azzal gyanúsítják, hogy támogatják a lázadókat.
Az ACLED konfliktusfigyelő csoport idei értékelése szerint az eritreai erők a TDF-fel együttműködve csapatokat vezényeltek Nyugat-Tigray irányába, Eritrea pedig fegyvereket biztosít és tigrayi harcosokat fogad be.
Az etióp kormány májusban hivatalosan azzal vádolta Szudán fegyveres erőit, hogy „fegyveres és pénzügyi támogatást” nyújtanak a TPLF-hez köthető alakulatoknak, és Szudánt „az Etiópia-ellenes erők központjaként” írta le. Szudán tagadta a vádat.
Az Etiópiával a Níluson épülő Grand Ethiopian Renaissance Dam miatt régóta fennálló vitában álló Egyiptomról a Soufan Center elemzői úgy vélik, hogy diplomáciai védelmet és logisztikai támogatást nyújt az etióp ellenzéki csoportoknak, noha a TPLF-nek irányuló közvetlen fegyverszállításokat eddig nem dokumentálták.