Az Euronews által látott levél szerint Emmanuel Macron azt írta Ursula von der Leyennek, hogy az EU energiabiztonsága eddig főként tartalékokra, rugalmas finomítói kapacitásra, gyengébb keresletre és átirányított kereskedelemre támaszkodott, nem pedig a kínálati sokk kezelésére.
Franciaország elnöke, Emmanuel Macron arra kérte Brüsszelt, hogy sürgősségi intézkedésekkel növelje Európa dízel- és repülőgép-üzemanyag-ellátását, mivel a Hormuzi-szoros elhúzódó lezárása és a közel-keleti energia-infrastruktúra elleni újabb támadások tovább szűkíthetik a globális olajpiacot, derül ki egy, az Euronews birtokába jutott levélből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Macron szerint az olajpiac ellátását eddig főként a magasabb finomítói termelés, a gyengébb ázsiai kereslet és a meglévő készletek leépítése biztosította. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez a helyzet gyorsan változik. Franciaországban a francia kormány adatai szerint már szeptember 22-én reggel 9 órakor a töltőállomások 14 százalékánál tapasztaltak hiányt vagy hiányközeli állapotot.
„Az elmúlt hetekben a nemzetközi kínálat ismét romlott, amit az energia-infrastruktúra – Oroszországban és a Közel-Keleten – célba vételének együttes hatása, valamint az ázsiai fogyasztás helyreállása okoz” – áll az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett, szeptember 18-án elküldött levélben.
Macron úgy vélte, hogy ha a Hormuzi-szoros gyakorlatilag továbbra is zárva marad, és Szaúd-Arábia kelet-nyugati vezetéke nem áll ismét üzembe, a szaúdi készletek kimerülése naponta legalább újabb 4 millió hordó nyersolajat vonhat ki a globális kínálatból, ami újabb meredek áremelkedést válthat ki. Macron levele szerint a világ olajkészletei már több mint 500 millió hordóval csökkentek.
A francia elnök hangsúlyozta, hogy Európa függése a közel-keleti importtól különösen jelentős a repülőgép-üzemanyag esetében, ahol az import 36 százaléka érkezik a térségből, valamint a dízel esetében, ahol ez az arány 18 százalék.
A finomítói kapacitások felszabadítása
A blokk az elvesztett nyersolajat nem tudja gyorsan pótolni, Macron szerint azonban maximálisan ki lehetne használni azokat a nyersolaj- és finomítói kapacitásokat, amelyek továbbra is rendelkezésre állnak. Arra kérte a Bizottságot, hogy átmenetileg enyhítse bizonyos uniós üzemanyag-minőségi előírásokat, hogy a finomítók több repülőgép-üzemanyagot és dízelt állíthassanak elő, miközben az olajlogisztikai vállalatok egyre nehezebben tudják megerősíteni a szállításokat.
„A Franciaországban működő olajlogisztikai szereplők egyre nagyobb nehézségekről számolnak be a következő hetekre szóló szállítások megerősítése terén. Emellett több tagállamban a gázkészletek feltöltöttségi szintje alacsonyabb, mint az elmúlt években mért értékek” – írta Macron.
Hozzátette, hogy olyan paraméterek módosítása, mint például a sűrűség, az illékonyság és a kéntelenítés, finomítótól függően mintegy 5 és 20 százalék közötti mértékben növelheti a termelést.
A javaslat szerint a Bizottságnak az autógyártókkal együtt kellene meghatároznia, mely szabványok enyhíthetők biztonságosan anélkül, hogy kárt tennének a járművekben vagy az infrastruktúrában, miközben az egészségügyi és biztonsági követelmények változatlanok maradnak.
Franciaország a Covid-19-válság idején teremtett előzményre hivatkozik, amikor a Bizottság átmenetileg enyhített bizonyos üzemanyag-előírásokon.
Macron azt is kérte, hogy az EU engedélyezze a B10-es dízel szélesebb körű használatát, amely legfeljebb 10 százalék biodízelt tartalmaz, a standard B7-es dízel helyett. Átmeneti korlátokat lehetne megállapítani a járműgyártókkal közösen annak eldöntésére, mely motorok használhatják biztonságosan a magasabb biokomponens-tartalmú keveréket. Macron szerint az intézkedések összességükben úgy növelnék Európa tényleges üzemanyag-ellátását, hogy ne kelljen megvárni a Hormuzi-szoros körüli geopolitikai válság enyhülését.<\/p>
A metánimport-szabályok halasztása Macron levele egy másik, a fosszilis tüzelőanyagok importját érintő lehetséges korlátozásra, az uniós metánszabályozásra is kitér.
„Fontos az európai termelési kapacitások gyengítése nélkül felkészülni a hosszú távú ellátási zavarokra” – olvasható a levélben.
Az uniós tagállamok 2024 májusában fogadták el a metánszabályokat, amelyek a blokk első olyan keretét jelentik, amely az energiaágazatban keletkező metánkibocsátások mérésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozik, részeként annak az erőfeszítésnek, hogy visszafogják az egyik legerősebb üvegházhatású gázt.
A meredeken emelkedő árak és az üzemanyaghiány miatt Franciaország azt szeretné, ha Brüsszel egy évvel, 2028. január 1-jéig halasztaná el annak kötelezettségét, hogy a nyersolaj- és földgázimportőrök adatokat szolgáltassanak az uniós metánszabályok alapján.
A Bizottság már javasolta a pénzügyi szankciók három évvel, 2029 végéig történő elhalasztását, Párizs azonban azzal érvel, hogy maga a jelentési kötelezettség is további jogi bizonytalanságnak teheti ki az importőröket, miközben az ellátási helyzet romlik. Párizs azt is szeretné, ha a Bizottság felülvizsgálná az EU háború után, az orosz gázról való hirtelen leválás nyomán létrehozott közös gázbeszerzési mechanizmusát.
Macron felvetette, hogy meg kell vizsgálni, kiterjeszthető-e ez a megközelítés a dízelre és a repülőgép-üzemanyagra, ami nagyobb közös alkupozíciót adhatna az EU-nak a kőolaj és a feldolgozott termékek beszerzésében.
A francia levélre reagálva a Bizottság kedden közölte, hogy a tagállamokban fenyegető ellátási hiány „rendkívül előkelő helyen szerepel a napirenden és a látóterünkben”, és a témát hamarosan magas szintű egyeztetésen vitatják meg az iparági szereplők, az uniós országok és a Bizottság részvételével.