Loader
Hirdetés

Megtekintette a Londonban kiállított bayeux-i kárpitot a brit uralkodó, a francia elnök és a brit kormányfő

III. Károly angol király Emmanuel Macron francia elnökkel és Andy Burnham miniszterelnökkel a londoni British Museumban, 2026. szeptember 2-án.
III. Károly angol király Emmanuel Macron francia elnök és Andy Burnham miniszterelnök társaságában a londoni British Museumban, 2026. szeptember 2-án. Szerzői jogok  (Richard Pohle, Pool Photo via AP)
Szerzői jogok (Richard Pohle, Pool Photo via AP)
Írta: Etienne Paponaud és AFP
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Az Anglia normann meghódításának autentikus történelmi forrásaként is nyilvántartott hímzett "képregényt" a nagyközönség szeptember 10-től láthatja.

A példátlan érdeklődés övezte tárlat 2027. július 11-ig tart nyitva. A páratlan művészettörténeti emlék londoni bemutatását a szakma és a brit sajtó egyöntetűen az évszázad nagy-britanniai kulturális eseményeként tartja számon.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A király, a francia elnök és a brit kormányfő szerda este, nyolc nappal a hivatalos megnyitó előtt kereste fel a múzeumot, és együtt tekintette meg a csaknem ezeréves műalkotást. III. Károly az esemény után tartott beszédében kiemelte, hogy ő közvetlen leszármazottja az Angliát meghódító normann sereg vezérének, Normandia hercegének, akit a csata után néhány hónappal I. Vilmosként angol királlyá koronáztak. Az uralkodó úgy fogalmazott: az 1066-ban megvívott, normann győzelemmel végződött hastingsi csata egymás ellen harcoló nemzetei - a normannok és az angolszászok - elragadtatással szemlélnék, hogy Nagy-Britannia és Franciaország ma milyen egységben és barátságban él egymás mellett.

Emmanuel Macron francia elnök beszédében felidézte, hogy London már az 1930-as években is kezdeményezte a bayeux-i kárpit angliai kiállítását. Macron szerint az, hogy a műalkotás végre megtekinthető Angliában, jelzi, hogy a két ország mennyi mindent meg tud valósítani, ha összefog. A XI. században született világhírű műalkotás időleges átadásáról 2018-ban született elvi döntés, de a terv megvalósulását hétévi tárgyalássorozat előzte meg.

III. Károly angol király, Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke és Kamilla királyné 2026. szeptember 2-án megérkezik a londoni British Museumba.
III. Károly angol király, Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke és Kamilla királyné 2026. szeptember 2-án megérkezik a londoni British Museumba. (AP Photo/Thomas Krych, Pool)

A kárpit szállítását Franciaországban számos szakértő ellenezte, mert attól tartottak, hogy a vászon állagában helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a mozgatás miatt. A szállításhoz azonban egy olyan egyedi eszközt gyártottak, amely gyakorlatilag minden káros rázkódást kiszűrt. A kárpitot egy alumíniumrekeszbe helyezték, a rekeszt pedig egy konténer belsejében függesztették fel tizenkét lökésgátló fémrugóval. Brit és francia szakértők februárban és áprilisban is tartottak egy-egy próbautat, és a mérések azt mutatták, hogy az egymillió font (432 millió forint) költséggel kialakított, hőmérséklet- és páratartalom-szabályozóval ellátott kettős tároló szerkezet a rezgések 96 százalékát kiszűrte. Ez azt jelenti, hogy a kárpit a szállítás közben hozzávetőleg ugyanolyan mértékű vibrációnak volt kitéve, mint amennyi állandó normandiai kiállítási helyén, normál körülmények között is éri. A szerkezetet egy kamion szállította Nagy-Britanniába a brit és a francia partok közötti tenger alatti vasúti útvonalon. A 68 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amelyben az angol király, Harold Godwinson is meghalt. A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka készítésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint a kárpit Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo - Vilmos féltestvére - megbízásából.

A belépők árusítása július 1-én, példátlan érdeklődés mellett kezdődött: az online értékesítési platformon azonnal 80 ezres sor alakult ki, és a nap folyamán voltak időszakok, amikor kilenc órát kellett várni, mire a vásárlók eljutottak odáig, hogy megvehessék jegyüket. A British Museum már az első nap 2,5 millió font rekordbevételt könyvelhetett el, és az idei évre szóló jegyek is már az első értékesítési napon elfogytak, de a múzeum októberben további belépőket bocsát forgalomba.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

London teljes brit támogatást ígér Ukrajnának az első vezetői találkozón Zelenszkijjel

Megtekintette a Londonban kiállított bayeux-i kárpitot a brit uralkodó, a francia elnök és a brit kormányfő

Magyar Péter az Európai Tanács elnökének: csak a magyar érdeknek megfelelő uniós költségvetést fogadunk el