Az utóbbi időszak hőhullámai és súlyos aszályai Európa-szerte jelentősen leapasztották a folyók vízszintjét, felszínre hozva a kontinens múltjának régóta rejtett nyomait.
A Száván, a Duna szerbiai, jobb parti jelentős mellékfolyóján a Slovenac roncsai a legújabb történelmi ereklyék, amelyek a hosszan tartó hőség és szárazság miatt szokatlanul alacsony vízállás következtében előbukkantak. A 112 éves, 1913-ban Budapesten épített gőzhajtású vontatóhajó ma már annyira kiemelkedik a vízből, hogy a hajótest és a belső terek egyes részei is jól láthatóak. A helyiek szerint még soha nem tárult fel ennyi a hajóból egyszerre.
Az 1913-ban, még az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Budapesten épült, 54 méter hosszú, gőzhajtású vontatóhajó eredeti neve Vag volt, a mai Szlovákia területén folyó Vág folyóról elnevezve. Nehéz árut szállított Budapest és a Duna menti más városok között.
Az első világháború és az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után a hajó a frissen megalakult Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságának tulajdonába került, és a neve Slovenac-ra változott. A második világháború idején felszerelést és sebesült harcosokat szállított, miután a jugoszláv antifasiszta erők visszafoglalták Belgrádot. 1945 áprilisában, miközben sebesült harcosokat vitt, egy német aknára futott és elsüllyedt. Azóta ugyanazon a helyen fekszik.
A roncs ritka, kézzelfogható kapcsolatot kínál a térség háborús múltjával, és része annak a tágabb európai jelenségnek, amelyben az apadó vizek elsüllyedt hajókat, katonai felszerelést és más régészeti leleteket hoznak felszínre. Ahogy az aszályok egyre súlyosabbá válnak, és a folyók vízszintje mind kiszámíthatatlanabbul ingadozik, a következő években még több rejtett relikvia bukkanhat elő.