A japán jen negyven éve nem látott mélypontra gyengült a dollárral szemben, ami miatt a piacok Tokió sürgős lépéseit várják, hogy megfékezze az esést, amelyet eddig sem a rekordmértékű beavatkozás, sem a magasabb kamatok nem tudtak megállítani.
A japán jen kedden reggel az ázsiai kereskedésben dolláronként nagyjából 162,4 jenre gyengült, ami 1986 óta a legalacsonyabb szint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az esés tovább nyújtja a jen kíméletlen gyengülési sorozatát: az árfolyam a Japán jegybank erőfeszítései ellenére is folyamatosan gyengült, és most újra napirendre kerülhet, hogy a hatóságok közvetlenül beavatkozzanak a piacra.
Japán pénzügyminisztere, Katayama Satsuki már reagált a helyzetre, kijelentve, hogy a kormány kész „megfelelő”, sőt „határozott” lépéseket tenni a túlzott árfolyammozgások ellen, és hozzátette: Washingtonnal is megerősítette, hogy egy ilyen lépés továbbra is lehetséges opció.
A kereskedők most árgus szemekkel figyelnek minden jelre, hogy Tokió ismét amerikai dollárokat ad el a jen megtámasztására, ahogyan tavasszal is tette.
A gyengeség hátterében elsősorban a japán és amerikai kamatszintek közötti széles rés áll.
Még azután is, hogy a japán jegybank június közepén 1 százalékra emelte irányadó kamatát – ez 1995 óta a legmagasabb szint –, a japán hozamok továbbra is jóval elmaradnak az amerikaiaktól: az Egyesült Államokban a tízéves államkötvények hozama nemrégiben 4,5 százalék körül mozgott, szemben Japán nagyjából 2,6 százalékos szintjével.
Ezt a különbséget tartja fenn az úgynevezett carry trade: a befektetők olcsón vesznek fel hiteleket jenben, hogy magasabb hozamú eszközöket vásároljanak máshol, ami folyamatosan lefelé nyomja a jen árfolyamát.
Az erős amerikai dollár tovább fokozza a nyomást.
Az amerikai deviza biztonsági menedéket kereső befektetőket vonz az Iránnal összefüggő konfliktus körüli feszültségek miatt, miközben az amerikai jegybank, a Federal Reserve esetleges idei kamatemelésére vonatkozó várakozások – a japán jegybank óvatos lépéseivel szemben – tovább tágították a szakadékot.
Japán jelentős mértékben támaszkodik importált energiára, amely a magas olajárak közepette drágább, ez pedig tovább növeli az amerikai dollár iránti keresletet.
Próbatétel Tokió számára
Az újabb lejtmenet fejfájást okoz a döntéshozóknak, akik már eddig is komoly tűzerőt vetettek be a probléma kezelésére.
Japán április és május között rekordösszegű, 11,7 billió jent (63,3 milliárd eurót) költött devizapiaci beavatkozásra – ilyen nagyságrendű akcióra még nem volt példa –, a jen azonban ennek ellenére tovább gyengült.
A belpolitikai helyzet sem segít: Sanae Takaichi miniszterelnök nagy költekezést és növekedésösztönzést célzó programja kétségeket ébreszt Japán fiskális fegyelmével kapcsolatban.
Elemzők szerint nagy az azonnali beavatkozás kockázata, mivel a jen ellen felvett spekulatív pozíciók többéves csúcsra emelkedtek, és egy újabb, négy évtizedes mélypont rendszerint tovább fokozza a politikai aggodalmakat Tokióban.
Sokan azonban kételkednek abban, hogy a jen vásárlása tartósan megfordítaná a trendet, hiszen az alapvető kamatkülönbség továbbra is egyértelműen ellene szól.
A japán jegybank következő, július 31-ére várható kamatdöntése így a figyelem középpontjába került; sokan a további kamatemeléseket tartják a jen esésének fékezésére szolgáló tartósabb megoldásnak.
A jen egyelőre olyan erőknek van kiszolgáltatva, amelyeket a japán jegybank eddig nem tudott kézben tartani.