A francia IT-tanácsadó cég innovációs vezetője az Euronews Nextnek elmondta, hogy a bizalom, a szabályozás és az MI-modellek „B terve” határozza meg az MI bevezetésének következő szakaszát.
A párizsi VivaTech szakkiállításon vállalatok mutatják be elképzeléseiket a mesterséges intelligenciáról (MI), az MI-ügynököktől kezdve a munkahelyi automatizálási eszközökig.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csakhogy a francia IT-tanácsadó cég, a Capgemini szerint ma már az a nehezebb kérdés, hogy a vállalatok képesek-e az MI-t nagy léptékben működtetni.
„Nem mindenki fog nyerni az MI-vel” – mondta Pascal Brier, a Capgemini vállalatcsoport innovációs igazgatója az Euronews Nextnek.
A Capgemini 2026-ot az MI „igazság évének” nyilvánította, mondván, be kell bizonyítania, hogy a technológia vállalati szinten is felskálázható, és kézzelfogható eredményeket hoz.
A vezető szerint a cégek joggal lelkesednek az MI miatt, amelyet olyan technológiának nevezett, „amely újrarajzolja a technológiai környezet egészét”.
Brier ugyanakkor úgy vélte, sok vállalat alábecsülte, mennyi időre van szükség az MI megértéséhez, bevezetéséhez és ahhoz, hogy eredményeket érjenek el vele.
„Ember–MI kémia”
A francia IT-szolgáltató csoport januárban jelentette be, hogy Franciaországban akár 2400 munkahelyet is leépíthet.
Brier szerint a tervezett leépítéseknek nincs közvetlen közük az MI-hez, és nem hiszi, hogy az MI egyszerűen kiváltja majd a munkahelyeket.
„Az MI kétségkívül átalakítja az üzletvitel módját, ez biztos. Rengeteg dolgot fogunk másképp csinálni. De attól, hogy máshogy csináljuk őket, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg kell válnunk az emberektől” – mondta.
A Capgemini szerint elegendő „ember–MI kémia”, vagyis bizalom kiépítése az emberek és az MI-rendszerek között elengedhetetlen ahhoz, hogy a technológiát megfelelően lehessen használni.
„Semmilyen technológia nem lehet sikeres, ha nem épül ki ez a bizalom” – mondta.
A vezető szerint a félelem természetes része a folyamatnak, amikor új technológiák jelennek meg a munkahelyeken, de a dolgozók gyakran lelkesebbé válnak, amint megértik, miben tudja őket segíteni az MI.
A fizikai MI-re még várni kell
A fizikai MI esetében – amelybe azokat a robotokat és gépeket sorolják, amelyek MI-szoftverrel működnek a valós világban – Brier szerint a szabályozásnak egy „harmonikus” környezetet kell megteremtenie, ahol emberek és gépek biztonságosan dolgozhatnak együtt.
A szabályoknak elsősorban az emberek védelmére és a vészhelyzeti vezérlésre kell összpontosítaniuk, például arra, hogyan lehet azonnal leállítani egy robotot, ha valami balul sül el – tette hozzá.
„Az embereknek, a gépeknek és a robotoknak ugyanabban a környezetben kell együtt élniük. Ezért van szükség bizonyos szabályokra” – mondta.
Brier ugyanakkor úgy véli, hogy a fizikai MI még korai szakaszban tart, ezért a szabályoknak fokozatosan kell kialakulniuk, hogy a technológiának legyen tere fejlődni.
Elmondása szerint a generatív MI-vel ellentétben – amely villámgyorsan tört be – a fizikai MI elterjedése lassabb lesz, mivel gépek valós munkahelyi környezetben történő működtetéséről van szó.
„Jelenleg senki sem üzemeltet több száz robotból álló flottákat” – jegyezte meg.
„A szabályozásnak is fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ahhoz, ahogyan ez a technológia fejlődik” – tette hozzá.
Brier szerint egyelőre az úgynevezett agentikus MI, vagyis az olyan rendszerek hozhatják a legnagyobb értéket a vállalatok számára, amelyek önállóan hajtanak végre feladatokat, és átalakítják a vállalaton belüli működési folyamatokat.
„Itt változtatja meg igazán az MI, hogyan végezzük a vállalati működéssel kapcsolatos feladatokat, és itt fogjuk elérni a legnagyobb befektetésarányos megtérülést” – mondta.
„Nem hiszünk a teljes szuverenitásban”
A vállalatok számára egy másik kulcskérdés, hogy elkerüljék a kiszolgáltatottságot egyetlen MI-modellnek vagy szolgáltatónak.
A hónap elején az Egyesült Államok kormánya elrendelte, hogy az Anthropic függessze fel külföldi állampolgárok hozzáférését Fable 5 és Mythos 5 modelljeihez, ezért a cégnek mindkét modellt le kellett kapcsolnia valamennyi ügyfél számára a megfelelés érdekében.
A Capgemini vezetője ugyanakkor úgy véli, a szuverenitás nem jelentheti azt, hogy Európa elszigeteli magát a globális technológiától.
„Nem hiszünk a teljes szuverenitásban, mert az elszigetelődést jelentene” – fogalmazott.
Szerinte a vállalatoknak inkább úgy kellene tekinteniük a szuverenitásra, mint az üzletmenet-folytonosság és a kockázatkezelés kérdésére.
„Valamiféle ezernyi modell érhető el a piacon” – mondta. „Vannak közöttük kisebbek és nagyobbak, nyílt forráskódúak és zártak. Lehetnek európaiak, amerikaiak vagy kínaiak, tehát van választási lehetőség.”
A cél szerinte az, hogy ne váljanak kiszolgáltatottá egyetlen technológiának sem, és „mindig legyen egy B terv”.
További részletekért tekintse meg a fenti lejátszóban található videót.