Az európai országok kiemelkedően teljesítenek a fürdővizek minősége terén: egy új jelentés szerint a legtöbb fürdőhely vízminősége biztonságos a fürdőzők számára.
Európa tengerparti strandjai, tavai és folyói továbbra is jól teljesítenek a vízminőség terén: a 2025-ös fürdővíz-jelentés szerint a fürdőhelyek túlnyomó többsége megfelel az uniós előírásoknak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Írországtól Észtországig és Ciprusig a vizsgált európai fürdőhelyek 96 százaléka teljesíti a minimális minőségi követelményeket, és mindössze 1,5 százalékukat minősítették „gyenge” kategóriájúnak.
A tengerparti vizek fürdővízminősége általában jobb, mint a folyóké és a tavaké: az EU-ban a part menti fürdővizek 88 százalékát, a belföldi fürdővizeknek pedig 78 százalékát minősítették kiválónak.
A jelentés szerint ez részben a közép-európai belföldi vizek jellegzetességeivel magyarázható, amelyek gyakran kisebb tavakból, tavacskákból és alacsony vízhozamú folyókból állnak.
Ezek a víztestek érzékenyebbek a heves esőzésekhez vagy aszályhoz köthető, rövid ideig tartó szennyezési eseményekre, különösen nyáron.
A fürdővizek minőségét az észlelt E. coli- és bél enterococcus-szintek alapján „kiváló”, „jó”, „megfelelő” vagy „gyenge” kategóriába sorolják; ezek a baktériumok a székletszennyezés fő mutatói, amelyek az egészségügyi kockázatokra utalnak.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a szennyezett fürdővízzel való érintkezés gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket, például gyomorrontást és hasmenést, valamint fül-, szem- és felső légúti fertőzéseket okozhat.
Hol találhatók a legjobb fürdővizek?
Összességében Ciprusban a legjobb a vízminőség: a fürdővizek 100 százalékát sorolták a kiváló kategóriába. Ezt Görögország (97,1 százalék), Bulgária (96,9 százalék) és Ausztria (96,5 százalék) követi.
Litvánia és Szlovénia tengerparti vizei szintén kiváló minőségűek, ám a belföldi fürdővizek lerontják az összképet.
A tavakat, folyókat és tavacskákat tekintve Ausztriában és Finnországban a legjobb a vízminőség: a belföldi vizek mintegy 95 százalékát minősítették kiválónak.
A legjobb ötös mezőnyt Dánia (94,3 százalék), Luxemburg (94,1 százalék) és Németország (91,5 százalék) teszi teljessé.
És hol a legrosszabb a helyzet?
Három uniós országban, Észtországban, Hollandiában és Franciaországban, a fürdővizek legalább 3 százalékát minősítették 2025-ben gyenge minőségűnek.
Albániában a fürdővizek mindössze 16,8 százaléka számított kiválónak, ami a legalacsonyabb arány Európában.
Rajta kívül csak négy országban volt 70 százalék alatt a kiválónak minősített vizek aránya: Észtországban (56,9 százalék), Lengyelországban (58,7 százalék), Magyarországon (64,0 százalék) és Belgiumban (67,9 százalék).
Ha csak a belföldi vizeket nézzük, Spanyolországban a legrosszabb a vízminőség: folyói és tavai több mint 11 százalékát sorolták gyenge kategóriába, és mindössze 53,1 százalékuk volt kiváló, ami a legalacsonyabb arány.
A belföldi fürdővizek minősége Szlovéniában, Portugáliában és Horvátországban is az uniós sereghajtók közé tartozik.
A folyók jelentik a legnagyobb kihívást
A jelentés szerint a folyók fürdővizei továbbra is különösen problémásak: az Európa-szerte kijelölt mintegy 1200 folyami fürdőhelynek csak 47 százaléka érte el 2025-ben a kiváló minősítést.
A leromlott vízminőség fő okai között a jelentés a gyors urbanizációt és az ipari forradalom idején keletkezett szennyezést emelte ki, amelyek sok európai folyót érintettek.
A folyók fürdővízminőségét ma is számos tényező rontja: a heves esőzések utáni, rövid ideig tartó szennyezések, például az egyesített szennyvízcsatornák túlfolyása és a csapadékvíz-lefolyás, a mezőgazdasági eredetű szennyezés, valamint a folyópartokhoz hozzáférő vadon élő állatok és haszonállatok ürüléke.
Az EEA szerint ugyanakkor számos városi folyó és víztest vízminősége az uniós vízpolitika intézkedéseinek köszönhetően fokozatosan javult, és ma már több európai városban is lehet fürdeni a folyókban.