Az amerikai hadsereg figyelmeztette Iránt, hogy állítsa le a washingtoni érdekeltségek és a szaúdi energiaipar elleni közvetlen vagy proxykon át indított támadásokat, hogy elkerülje a további katonai válaszlépéseket.
Az amerikai hadsereg kedden közölte, hogy semlegesített egy iráni rakétacsoportot, és a szaúdi erőkkel együtt iraki célpontokat is támadott. Ezeket a Teherán által támogatott milíciák támadások indítására használtak, megszakítva a rövid fegyveernyugvást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága közölte, hogy az amerikai erők ellen a Közel-Keleten indított valamennyi iráni rakétát elfogták, hozzátéve, hogy „éberek maradunk, és magas készültségi szinten állunk”.
Az Irakban intézett csapások bejelentésekor az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy az amerikai csapatok vagy Szaúd-Arábia energetikai infrastruktúrája elleni újabb támadások további amerikai válaszlépések kockázatával járnak.
Egy amerikai tisztviselő szerint Irán még azelőtt indította ballisztikus rakéta-támadását, hogy az amerikai és a szaúdi erők lesújtottak Irakban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a két támadás nem függ össze egymással.
„Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia vadászgépei Kelet-Irak-szerte több terrorista logisztikai és fegyverraktárt támadtak meg, erőteljes válaszként az elmúlt 72 órában végrehajtott, több mint 30, az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) által irányított dróntámadásra” – áll az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának a közös hadműveletet követően kiadott közleményében.
Közölték: „a Forradalmi Gárdának és terrorista proxyinak fel kell hagyniuk ezekkel a támadásokkal, ha el akarják kerülni az újabb amerikai katonai válaszlépéseket”.
A szaúdi védelmi minisztérium elismerte a csapásokat, és figyelmeztetett, hogy „a királyság nem törekszik eszkalációra, de válaszol minden agresszióra, amely éri”.
Mindez azután történt, hogy Rijád kedden közölte, hogy egymást követő második napon is lelőtte az Irakban működő, Irán által támogatott milíciák által indított drónokat.
A sivatagi királyság védelmi minisztériuma szerint a légvédelem több drónt is elfogott és megsemmisített, amelyek az ország keleti régiójában lévő kőolaj-létesítményeket próbálták megcélozni.
Ali al-Zaidi iraki miniszterelnök vizsgálat lefolytatására utasította a biztonsági szerveket, miután Rijád hétfőn hasonló támadást jelentett. Bagdad közölte, elkötelezett amellett, hogy „megakadályozza, hogy az iraki területet bármilyen, testvéri vagy baráti országok ellen irányuló támadás útvonalként vagy indítási pontként használják”.
Az iraki milíciák tagadják, hogy közük lenne a dróntámadásokhoz. Az Iraki Iszlám Ellenállás, az Irán által támogatott fegyveres csoportokat tömörítő ernyőszervezet a szaúdi állításokat „kitalációnak” nevezte, és azt sugallta, hogy a hétfői támadásokat a jemeni húszik hajtották végre, akik korábban maguk állították, hogy támadást intéztek szaúdi olajlétesítmények ellen.
A helyzet átlátását nagyban nehezíti, hogy az Irán által támogatott proxyk, zsoldosok és alkalmi megbízottak száma olyan magas és kapcsolataik annyira bonyolultak, hogy az esetek többségében nem lehet a támadásokért felelős csoportot azonosítani. Ezek gyakran egyesül, majd szétválnak és új nevet vesznek fel.
A húszik azt állították, hogy rakétákat lőttek ki az NCC Ghazal nevű szaúdi olajszállító tankerre, és ezzel visszafordulásra kényszerítették. A múlt héten bejelentették, hogy blokád alá vonják a szaúdi hajózást, ami egy újabb kulcsfontosságú közel-keleti vízi útvonalat, a Vörös-tengerhez vezető Bab el-Mandeb-szorost is veszélybe sodorja. Ez a víziút, a Hormuzi szoroshoz hasonlóan, szintén elvág egy fontos kereskedelmi útvonalat a szuezi csatorna felé.
Az Egyesült Államok és Irán a közelmúltban viszonylagos nyugalmi időszakot éltek meg, amikor a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorosért folytatott hetekig tartó harcok után napokig egyik fél sem jelentett be támadást. A szoros a Perzsa-öböl egyik vízi útvonala és szűk tengeri átjárója, amelyen normális esetben a világ kereskedelemben forgalmazott kőolajának 20 százaléka halad át. Az átmeneti fegyvernyugvás jótékony hatással volt az olajpiacokra, de most ismét a kockázatos sávba került.
Az összecsapások egy olyan hónap végén lángoltak fel, amely több szempontból is nyomás alá helyezte Donald Trump amerikai elnököt. Az elmúlt hetekben négy amerikai katonát öltek meg a harcok során, miközben a Pentagon az egyre szkeptikusabb Kongresszustól kért pénzt az egyre növekvő háborús költségek fedezésére.