Új lézeres földi állomás nyílik Észak-Görögországban: hol használják még Európában, és miért fontos a kontinensszintű összeköttetés?
Görögországban megkezdi működését egy új lézeres földi állomás, miközben Európa felgyorsítja erőfeszítéseit egy egész kontinensen átívelő, a mainál gyorsabb és biztonságosabb műholdas kommunikációs hálózat kiépítésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Holomondas Optikai Földi Állomást, amely az Európai Űrügynökség (ESA), a görög Digitális Kormányzás Minisztériuma és a Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem együttműködésében épült, a partnerek közlése szerint a nagy sebességű optikai kommunikációt használó, új generációs görög műholdas küldetéseket támogatja majd.
A fejlesztők szerint az új állomás gyorsabban és olcsóbban üzemeltethető, mint a hagyományos rendszerek.
A berendezést szállító litván Astrolight cég szerint az állomást úgy tervezték, hogy a hőmérséklet-ingadozások és kisebb mechanikai elmozdulások mellett is megőrizze pontosságát, így kisebb, olcsóbb infrastruktúrával is könnyen használható.
Görög műholdküldetések támogatása
Az állomás két görög küldetést, a PeakSatot és az ERMIS-t fogja támogatni; ezeket 2026. március 30-án állították pályára.
A műholdak Görögország pályán végrehajtott bemutatóprogramjának részét képezik, és a világűr és a Föld közötti, lézeralapú adatátvitelt tesztelik majd.
Az észak-görögországi Holomondas-helyszínen található állomás eredetileg csillagászati obszervatóriumnak épült, ám az ESA Görög Kapcsolódási Programjának keretében mára optikai kommunikációs csomóponttá alakították. A kezdeményezés célja, hogy megerősítse az optikai összeköttetési infrastruktúrát Görögországban és egész Európában.
„A Holomondas Optikai Földi Állomás üzembe helyezése fontos lépés a gyorsabb, biztonságosabb és ellenállóbb kapcsolatok megteremtése felé, miközben erősíti Görögország szerepét Európa bővülő optikai kommunikációs ökoszisztémájában” – mondta Frédéric Rouesnel, az ESA görög kapcsolódási RRF-projektjének vezetője.
„Ahogy a görög CubeSatok belépnek demonstrációs fázisukba, segítenek majd igazolni azokat az innovatív lézeres kommunikációs technológiákat, amelyek alternatívát kínálnak a szűkösen rendelkezésre álló rádiófrekvenciákhoz képest, és meghatározzák a nagy kapacitású űrbeli kapcsolatok jövőjét.”
Mi az a lézeres földi állomás?
A hagyományos, rádióalapú műholdas kommunikációval ellentétben a lézeres rendszerek szűk infravörös fénysugarakat használnak az információ továbbítására. A technológia jóval gyorsabban képes adatot küldeni, mint a hagyományos rádiós megoldások, és nehezebb zavarni is, mivel a jelek erősen fókuszált nyalábokban terjednek.
Az Astrolight szerint a rendszer különböző időjárási és üzemeltetési körülmények között akár 2,5 Gbps adatátviteli sebességű vételt is lehetővé tesz. A cég úgy véli, hogy a lézeres kommunikáció a hagyományos rendszereknél több mint tízszer gyorsabb és biztonságosabb kapcsolatot kínálhat, ráadásul alacsonyabb költségen.
Ez drámaian csökkentheti a nagy mennyiségű műholdas adatok letöltéséhez szükséges időt.
Azok az információk, amelyek továbbítása ma még órákat vesz igénybe, a jövőben akár egy percen belül megérkezhetnek, a nagyobb kapacitás pedig lehetővé tenné, hogy a műholdak több képet és tudományos mérési adatot küldjenek vissza anélkül, hogy azokat tömöríteniük vagy eldobniuk kellene.
Európai földi állomások
Mindez akkor történik, amikor az alacsony Föld körüli pályán egyre gyorsabban nő a műholdforgalom.
A Világgazdasági Fórum egyik jelentése (forrás: angol) szerint az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak száma a következő évtizedben várhatóan 190 százalékkal nő.
A zsúfolódó pályaforgalom, amely a hagyományos rádiós kommunikációt is egyre nehezebbé teszi, arra ösztönzi a litván start-upot, hogy világszerte terjessze lézeres technológiáját.
Az Astrolight jelenleg Grönlandon is épít egy állomást, amelyet terveik szerint még az idén befejeznek.
Európában több tucat műholdas földi állomás működik, többségük régebbi, rádióalapú létesítmény, mellettük pedig egyre szaporodnak az újabb optikai állomások.
Ezek segítik a műholdakat az adatok visszaküldésében a Földre, és olyan küldetéseket szolgálnak ki, mint az időjárás-előrejelzés, az éghajlat megfigyelése, a navigáció és a katasztrófavédelem.
A legfontosabb rádiós állomások közé tartozik a svédországi Kiruna, a belgiumi Redu és az Azori-szigeteki Santa Maria, míg az újabb optikai helyszínek közül kiemelkedik a spanyol Kanári-szigeteken fekvő Tenerife, a spanyolországi Almería és a görögországi Nemea.
Az elhelyezkedésük sem mindegy, mivel Európa űrkommunikációs hálózata attól függ, mennyire jól kapcsolódnak egymáshoz ezek az állomások a kontinens különböző pontjain.
Minél erősebbek az összeköttetések az északi, nyugati, déli és keleti állomások között, annál könnyebb gyorsan megosztani a műholdas adatokat, elkerülni a lefedettségi hiányokat, és fenntartani a szolgáltatásokat akkor is, ha egy útvonalon vagy térségben zavar lép fel.