Szaúdi Aramcótól a Facebookig: minden idők legnagyobb tőzsdei kibocsátásai, és miért múlhatja felül mindet a SpaceX
Elon Musk SpaceX-e a történelem talán legjelentősebb tőzsdei bemutatkozására készül. A rakéta- és műholdvállalat már akár a jövő hónapban megjelenhet a Wall Streeten, és sajtóértesülések szerint akár 75 milliárd dollárt (68 milliárd eurót) is bevonhatna – ez minden eddigi tőzsdei bevezetés rekordját megdöntené.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hogy érzékeltessük a nagyságrendet, íme azok a rekorderek, amelyeket ezzel maga mögé utasítana.
A jelenlegi rekorder: Saudi Aramco
A világ legnyereségesebb olajvállalata 25,6 milliárd dolláros (23,2 milliárd eurós) kibocsátásával tartja a csúcsot, amelyre 2019 decemberében került sor a rijádi tőzsdén.
Mérföldkőnek számított ez a Szaúd-Arábia Vision 2030 programjában, amelynek célja, hogy az ország fokozatosan függetlenítse magát az olajbevételektől, és megnyissa gazdaságát a külföldi befektetők előtt. A programot Mohamed bin Szalmán trónörökös indította útjára 2016-ban, középpontjában az Aramcóval, a szaúdi gazdaság koronaékszerével.
Még így is kevesebb lenne, mint annak harmada, amekkora összegre a hírek szerint a SpaceX pályázik.
Technológiai óriások
A második helyen az Alibaba áll. Jack Ma e-kereskedelmi birodalma 21,8 milliárd dollárt (19,8 milliárd eurót) vont be a New York-i tőzsdén 2014 szeptemberében, az akkori idők legfelkapottabb technológiai tőzsdére lépésével, amely évekig tartotta a rekordot.
A technológiai szektor egy másik nagy kibocsátása a ma már Meta néven ismert Facebooké volt, amely 16 milliárd dollárt (14,5 milliárd eurót) gyűjtött.
A 2012 májusában a Nasdaqon végrehajtott tőzsdei bemutatkozást hírhedten sújtották technikai hibák, amelyek káoszba taszították a részvény kereskedését, és fájdalmas hetek sorát hozták a korai befektetőknek. Zuckerberg cége azóta a világ egyik legértékesebb vállalatává nőtte ki magát.
A japán szereplők
A SoftBank Corp 21,3 milliárd dollárt (19,3 milliárd eurót) vont be Tokióban 2018 decemberében. Alapítója, Masayoshi Son a technológiai szektor egyik leghíresebb nagy kockázatvállalója: ő az, akinek korai befektetése az Alibabába végül több tízmilliárdot ért.
A listán szerepel még az NTT DoCoMo is, a Nippon Telegraph and Telephone mobil üzletága, Japán állami hátterű távközlési óriása. 18,1 milliárd dolláros (16,4 milliárd eurós) tokiói kibocsátására 1998 októberében, a globális mobiltelefonos boom csúcsán került sor, amikor a befektetők versengtek a szektorban való részesedésért.
Kínai bankóriások
Két állami kézben lévő kínai bank is felkerült a listára, emlékeztetve arra, mennyire meghatározóvá váltak Peking pénzügyi intézményei a 2008-as válság utáni években.
Az Agricultural Bank of China 19,2 milliárd dollárt (17,4 milliárd eurót) vont be Sanghaj és Hongkong tőzsdéin 2010 júliusában – ez volt a kínai, államilag vezérelt gazdasági expanzió egyik legnagyobb tőzsdei kibocsátása.
Az Industrial and Commercial Bank of China, a világ legnagyobb bankja eszközállomány alapján – mérlege nagyobb, mint a legtöbb ország teljes GDP-je –, ugyanazon a két tőzsdén 19,1 milliárd dollárt (17,3 milliárd eurót) vont be 2006-ban.
A mezőny többi szereplője
A Visa 17,9 milliárd dollárt (16,2 milliárd eurót) gyűjtött be 2008 márciusi, a New York-i tőzsdén (NYSE) történt debütálásakor, a globális pénzügyi válság csúcspontján – figyelemre méltó bizalmi szavazat volt ez a befektetők részéről egy olyan pillanatban, amikor a Wall Street éppen szétesőben volt.
Az AIA Group, az ázsiai biztosítási óriás, amely az AIG csaknem összeomlásához vezető válság után vált le az anyavállalatról, 17,8 milliárd dollárt (16,1 milliárd eurót) vont be Hongkongban 2010 októberében.
Az olasz Enel – amely ma Európa egyik legnagyobb energiacége és a globális megújulóenergia-átállás fontos szereplője – 1999 novemberében lépett tőzsdére Milánóban és New Yorkban, 16,5 milliárd dolláros (15 milliárd eurós) kibocsátással.
Ha a SpaceX eléri a hírekben szereplő célösszeget, nemcsak átvenné az első helyet a rangsorban, hanem majdnem háromszorosan múlná felül a jelenlegi rekordot.