EU-nagykövetek ezen a héten újabb, mini szankciócsomagot tárgyalnak: az Orbán Viktor által eddig védett személyek, orosz hajók kerülnek célkeresztbe
Az új magyar kormány jelezte, hogy kész hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtsa Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét, valamint másokat, akiket eddig Orbán Viktor volt miniszterelnök védett, ezt az Euronewsnak több forrásból megerősítették.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lépés megnyithatja az utat afelé, hogy Oroszország egyik legbefolyásosabb vallási vezetője felkerüljön az uniós feketelistára. A tisztviselők szerint már készül egy „mini” szankciós csomag.
Az EU már 2022-ben megpróbálta feketelistára tenni Kirillt, azzal vádolva, hogy támogatja Ukrajna teljes körű megszállását, és revizionista propagandát terjeszt. Magyarország azonban Orbán vezetésével megakadályozta a lépést, és a kérdést a vallásszabadság ügyének nevezte.
Brüsszel abban bízik, hogy Orbán utódja, Magyar Péter most már jóváhagyja a döntést. Magyar igyekszik elhatárolódni Orbán hírhedt vétópolitikájától.
„Azok a szankciók, amelyek aláásnák Magyarország gazdasági stabilitását, teljes mértékben elfogadhatatlanok” – mondta az Euronewsnak Hajdu Márton, Magyar közeli szövetségese, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke.
„De azokban az ügyekben, ahol az előző kormány a magyar állam erejét használta fel magánalkuk megkötésére, arra számítok, hogy az új kormány nem fogja akadályozni az EU közös erőfeszítéseit, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást a háború befejezése érdekében.”
Más orosz személyek is felkerültek eredetileg a szankciós listára, ám Orbán követelésére később lekerültek onnan, köztük Mihail Degtyarjov sportminiszter és az oligarcha, Vjacseszlav Kantor. Most ismét napirendre kerülhetnek.
„A névsor felülvizsgálata nem szokatlan” – mondta egy uniós diplomáciai forrás az Euronewsnak.
A szankciók elfogadásához egyhangúság kell, és a javasolt névsor a tárgyalások előrehaladtával módosulhat. Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki szintén élt vétójogával, hogy egyes orosz személyeket megkíméljen, még nem volt hivatalban, amikor az EU 2022-ben megpróbálta feketelistára tenni Kirillt.
„Árnyékflotta” górcső alatt
A készülő, terjedelmében korlátozott javaslat emellett azt célozza, hogy néhány olyan „árnyékflottához” tartozó hajót vegyen célba, amelyeket Oroszország a nyugati olajexport-korlátozások megkerülésére használ.
Az úgynevezett „árnyékflottát” azzal vádolják, hogy hamis zászlók alatt, nem megfelelő biztosítással fut, szabotázsakciókban vesz részt, és veszélyezteti a környezetet. Az elmúlt hónapokban több ország, köztük Franciaország, Svédország és Lengyelország is átvizsgált feltételezetten érintett hajókat, jelezve, hogy elszántabban lépnek fel a kijátszás ellen.
Kaja Kallas főképviselő arra sürgette az EU-t, hogy haladéktalanul lépjen fel az „árnyékflottával” szemben, és ne várjon meg egy teljes körű szankciós csomagot.
„Olyan megközelítést alkalmazunk, hogy az „árnyékflottára” vonatkozó szankciókon folyamatos jelleggel dolgozunk: nem nagy csomagokat állítunk össze, hanem amint tudomásunkra jutnak a hajók, felvesszük őket a listára” – mondta múlt hónapban.
Ennek eredményeként az EU folyamatos alapon fogja célba venni az „árnyékflotta” hajóit és meghatározott személyeket, ami újdonság az uniós gyakorlatban.
A nagykövetek pénteken tartanak első vitát a javaslatról, azzal a céllal, hogy a külügyminiszterek tanácsa június 15-én fogadja el.
A 21. gazdasági szankciócsomagot várhatóan júniusban terjesztik elő, azzal a szándékkal, hogy július 15-ig végleg jóváhagyják.
Az EU az Orbán utáni lendületet kihasználva azt is fontolóra veszi, hogy a szankciók megújításának időtartamát hat hónapról egy évre növeli, amit a magyar miniszterelnök korábban hevesen ellenzett, hogy megtartsa vétólehetőségét.