NATO-csúcs: Európa biztonsági függetlenségének megteremtése is elkezdődött

Az e heti ankarai NATO-csúcs volt a leginkább várt találkozó hosszú idő óta. Öt évnyi háború után a kontinensen, és két évnyi, a konfrontatív Fehér Házból érkező civakodás után most jött el az alkalom, hogy Európa bizonyítsa: komolyan veszi saját védelmét.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A keddi Védelmi Ipari Fórumon az európai szövetségesek 50 milliárd dollár (43 milliárd euró) értékű, védelmi termelésre és beszerzésekre vonatkozó megállapodást jelentettek be, amelyek tengeralattjárókat, Patriot légvédelmi rendszereket, elfogó rakétákat és lőszert érintenek, és mindez azt hivatott bizonyítani, hogy a szövetség hiteles pályán halad afelé, hogy 2035-re a GDP 5 százalékát védelemre fordítsa.

A legfontosabb bejelentések egyike az volt, hogy a NATO a svéd Saab vállalatot választotta a jelenleg amerikai Boeing-gépekkel üzemeltetett Airborne Warning and Control Systemet (AWACS) felváltó légtérellenőrző repülőgépek gyártására.

Emellett a NATO Drone Hedge programja a következő öt évben 40 milliárd dollárt (35 milliárd eurót) irányoz elő drónelleni képességek kiépítésére az egész szövetség területén. A kezdeményezés a pilóták toborzására és kiképzésére is összpontosít, és teljes mértékben összehangoltan fog működni valamennyi szövetséges államban.

„A drónok alapvetően megváltoztatták – ahogy azt mindannyian tudjuk – a modern hadviselés jellegét” – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár kedden a Védelmi Ipari Fórumon. „Döntő tényezővé váltak a harctéren. Ezt egyértelműen látjuk Ukrajnában, a Közel-Keleten és a szövetség teljes területén.”

A NATO-terület elleni drónbetörések, különösen a balti államokban, egyre gyakoribbak, és a szövetségre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy gyorsan és költséghatékonyan reagáljon.

„Ami igazán érdekes, az az, hogy az európai szövetségesek mennyi munkát végeztek a háttérben a védelemmel és fegyverüzletekkel kapcsolatban” – mondta Daniel Fiott, az Európai Unió Biztonságpolitikai Tanulmányok Intézetének munkatársa.

„Különböző biztonsági területeken dolgoznak együtt, és őszintén szólva pontosan erre van szükségünk – mondta az Euronews különkiadásának. – Még többre van szükségünk belőle, ráadásul most azonnal, sokszorozott erővel.”

Ukrajnában készül

Fontos és sokak által üdvözölt lépésként Trump úgy tűnt, jóváhagyta, hogy engedélyezzék a Patriot amerikai légvédelmi rendszerek ukrajnai licencelését. A Patriotok bizonyultak a leghatékonyabb elfogórendszernek az orosz ballisztikus rakétatámadások elhárítására; Kijev már egy ideje lobbizott azért, hogy jogot kapjon saját rendszerei gyártására, de semmi sem garantálta, hogy Trump ebbe beleegyezik.

„Egy kis madárka azt csiripelte nekem, hogy jogot adunk nekik a Patriotok gyártására” – mondta Trump az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij mellett ülve ankarai találkozójuk előtt. „Megmutatjuk nekik, hogyan kell csinálni, valójában nagyon összetett. De a bonyolultságot hamar átlátják majd.”

Max Bergmann, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának szakértője szerint Trump nyitottsága ezen a téren Ukrajna erejéről tanúskodik.

„Zelenszkij elnöknek és Ukrajnának most már sok lap van a kezében, és Trump felismerte, hogy nem tudja többé megfélemlíteni az ukránokat, mert Ukrajna továbblépett, és közvetlenül Brüsszellel működik együtt” – mondta Bergmann az Euronews NATO-val foglalkozó különkiadásának.

Az Egyesült Államok dominanciája a NATO-ban azonban korántsem ért véget. Ahogy Nico Lange, a Rasmussen Global elemzője fogalmazott, a szövetség europizálása addig nem válik valósággá, amíg tagjai nem „cserélik le a NATO-ban ma túlnyomórészt amerikai stratégiai támogató képességeket európaiakra”.

Ez magában foglalja azokat az alapvető katonai infrastruktúrákat, amelyek a szövetségen belül összekötik a katonákat és haditechnikai eszközöket, ideértve „a műholdalapú időszinkronizálást, a navigációt, a légi elektronikai hadviselést és a nagy pontosságú mélységi csapásmérést” – tette hozzá.

Lange elmondta, hogy bár a vezetők körében az a konszenzus, hogy a csúcs viszonylag eseménytelenül zajlott, Európának komolyan kell vennie Trump megújított fenyegetéseit Grönlanddal szemben, és soha nem szabad megfeledkeznie kiszámíthatatlan természetéről: bármelyik pillanatban dönthet úgy, hogy gyökeresen más utat választ, ami árthat a szövetségnek.

Fiott ugyanakkor úgy látja, hogy bár Európa még jó ideig az Egyesült Államokra fog támaszkodni a védelem terén, az irány – az USA-tól való függőség csökkentése – egyértelmű.

„Még mindig szükségünk lesz az Egyesült Államokra, legalábbis rövid távon, mert egyes fegyverek kizárólag onnan érhetők el” – mondta Fiott.

„De a hosszabb távú irány teljesen világos” – tette hozzá.

„Nem fogjuk az adófizetők pénzét úgy elkölteni Európában, hogy abból ne legyen kézzelfogható haszon. A haszon munkahelyeket és Európában előállított védelmi képességeket jelent, és azt gondolom, hogy ez Európa hosszabb távú pályája” – mondta Fiott az Euronewsnak.

„Nagyon jó jel, hogy az európaiak legalább a védelmi termelés területén valóban megértették az üzenetet: többet kell költeniük, és okosan, konkrét képességekre kell költeniük.”

Ezt az üzenetet fogalmazta meg Rutte is keddi sajtótájékoztatóján, amikor a csúcsot úgy igyekezett keretezni, mint annak történetét, hogyan lép szintet Európa.

„Új képességek állnak hadrendbe, az ipar bővíti a termelést, és az európai szövetségesek, valamint Kanada egyre nagyobb felelősséget vállal közös biztonságunkért” – mondta Rutte keddi sajtótájékoztatóján.

„Az európaiak szintet léptek. Az EU szintet lépett, és ma már Ukrajna legjelentősebb katonai pénzügyi támogatója” – tette hozzá.

A csúcs elején azonban úgy tűnt, Trump kész semmibe venni partnerei legjobb igyekezetét is, amellyel le akarták nyűgözni őt.

Erővetítés

Az amerikai elnök láthatóan feszült hangulatban érkezett meg kedd este az ankarai NATO-csúcsra, és világossá tette, hogy nem szívesen van ott: azt mondta szövetségeseinek, kizárólag a házigazda, Recep Tayyip Erdoğan török elnök iránti tiszteletből jelent meg.

Érkezése után szinte azonnal bírálni kezdte az európai országokat amiatt, hogy szerinte nem támogatják Washingtont az Irán elleni háborúban. Trump állításai azonban eltúlzottak, és Rutte a szerdai sajtótájékoztatón finoman korrigálta a képet, hangsúlyozva, hogy az egyes államok azon döntései, amelyekben nem engedték az Egyesült Államoknak, hogy európai légibázisokat használjon légi hadjárata közbenső állomásaként, csupán „elszigetelt” esetek voltak.

Rutte rámutatott, hogy a konfliktus csúcspontján 5000 amerikai repülőgép szállt fel európai bázisokról, ami szerinte azt mutatja, hogy „Európa ismét az Egyesült Államok erővetítésének egyik nagy platformja”.

„Általánosságban csalódottságot érzékelek az Egyesült Államokban azokkal az – szerintem elszigetelt – esetekkel kapcsolatban, amikor az európaiak nem teljesítették maradéktalanul a kétoldalú megállapodásokat” – mondta Rutte Trumpnak.

A csúcsot majdnem kisiklató újabb lépésként Trump váratlanul ismét elővette korábbi követelését, miszerint az Egyesült Államoknak „ellenőrzése alá kellene vonnia” Grönlandot, a NATO-szövetséges Dánia önkormányzattal rendelkező területét – és Mette Frederiksen dán miniszterelnök komolyan vette a fenyegetést.

„Az Egyesült Államok álláspontja sajnos nagyon világos ebben a kérdésben” – mondta. „A mi álláspontunk pedig olyan egyértelmű, mint eddig bármikor: Grönland nem eladó. Remélem, valamennyi szövetséges tiszteletben tartja a grönlandi nép önrendelkezési jogát.”

Trump Spanyolországnak is nekiment, amelynek miniszterelnöke, Pedro Sánchez nyíltan bírálta az Irán elleni háborút, és vonakodik felgyorsítani a védelmi kiadások növelését a NATO megemelt céljának elérése érdekében.

Trump közölte, hogy utasítani fogja kormányzatát minden kereskedelmi kapcsolat megszakítására Madriddal. „Spanyolország elveszett ügy – jelentette ki. – Nem akarunk többé semmilyen kereskedelmi üzletet kötni Spanyolországgal.”

A csúcs végére azonban semmi jele nem volt annak, hogy ilyen politika valóra válna – ehelyett Trump hangja kifejezetten derűssé vált.

„Ha egy szóban kellene összefoglalni a napot, az az egység lenne” – mondta szerdán, miután részt vett az Észak-atlanti Tanács, a NATO legfőbb döntéshozó szerve ülésén, sőt odáig ment, hogy „nagyszerű találkozónak” nevezte azt.