Magasabb vámok bevezetését is javasolja az Európai Bizottság.
Brüsszel azt javasolta, hogy teljesen vagy részben tiltsák be az illegális izraeli telepeken előállított áruk importját, és diplomáciai források szerint további lehetőségeket is felvázolt arra, miként lehetne még jobban korlátozni az EU kereskedelmét az elfoglalt palesztin területeken lévő telepekkel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A javaslatok azt követően születtek, hogy a tagállamok többsége felszólította az uniós végrehajtó testületet, az Európai Bizottságot, szigorúbb kereskedelmi korlátozások kidolgozására válaszul az izraeli telepek folyamatos bővítésére az elfoglalt Ciszjordániában.
A szerdán a tagállamoknak szétküldött, az Európai Bizottság által készített „opciós dokumentum” három olyan intézkedést vázol fel, amelyekkel tovább lehetne szigorítani az izraeli telepeken előállított termékek importjára vonatkozó korlátozásokat; ezek a termékek már most sem részesülnek kedvezményes uniós vámtarifában.
A lehetőségek között szerepel a telepeken gyártott termékek teljes vagy részleges importtilalma, szigorúbb exportengedélyezési szabályok, valamint elrettentően magas vámok bevezetése. A várakozások szerint az uniós nagykövetek pénteken, egy zárt ajtók mögötti brüsszeli ülésen adják meg első visszajelzéseiket, mielőtt hétfőn ismét összeülnek az uniós külügyminiszterek további egyeztetésre.
A dokumentum azonban egyelőre csak lehetőségeket sorol fel, nem konkrét jogalkotási javaslatokat, és a jövő héten nem is várható formális döntés. A Külügyek Tanácsának következő hivatalos ülése csak októberre várható, ami egyes tagállamok szerint tovább késlelteti az intézkedések bevezetését.
„A Bizottság szemmel láthatóan időt próbál nyerni, de a Tanácson belül sincs konszenzus” – mondta egy névtelenséget kérő uniós diplomata az Euronewsnak, hozzátéve, hogy bár a kezdeményezést nem tartják ideálisnak, úgy vélik, talán megindítja a folyamatot.
Az izraeli telepek Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben és a Golán-fennsíkon a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősülnek.
Az első opció szerint azoknak a vállalatoknak, amelyek az izraeli telepekről származó termékeket importálnak, exportengedélyt kellene kérniük. Ezt a megoldást áprilisban a francia és a svéd kormány is felvetette egy közös levélben az Európai Bizottsághoz.
A Bizottság opciós dokumentuma ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy ilyen rendszer könnyen kijátszható maradna.
Friss vizsgálatok kimutatták, hogy az izraeli telepeken működő exportőrök a meglévő korlátozások ellenére továbbra is vámmentesen értékesítik áruikat az európai piacokon, például azzal, hogy félrevezető címkéket használnak, vagy a telepekről származó termékeket Izrael területén gyártott árukkal keverik.
Második lépésként a Bizottság magasabb vámok bevezetését javasolja, hogy a telepekről származó termékek importja gazdaságilag ne érje meg, ugyanakkor elismeri, hogy ez az opció is sebezhető a kijátszási módszerekkel szemben.
A harmadik lehetőség az illegális telepekről érkező import teljes vagy részleges tilalma lenne, ami megkövetelné a nemzeti vámhatóságok tisztviselőitől, hogy az uniós határokon azonosítsák az izraeli telepekről származó árukat.
A dokumentum nyitva hagyja a jogalap kérdését: nem dönti el, hogy kereskedelempolitikai jogalapot kellene-e használni, amihez elegendő a minősített többség, vagy a közös kül- és biztonságpolitika területéhez tartozó jogalapot, amely egyhangúságot igényel.
A Tanács jogi szolgálata, az intézmény befolyásos jogi tanácsadó testülete szóbeli véleményében azt közölte a tagállamokkal, hogy a kereskedelempolitikai jogalap alkalmazása elvben lehetséges, a javaslat részleteitől függően.
Ezzel szemben a Bizottság a dokumentumban megismétli, hogy álláspontja szerint külpolitikai jogalapra van szükség, ami rendkívül megnehezítené bármilyen javaslat elfogadását.
Az Euronews értesülései szerint legalább 20 tagállam kérte a Bizottságot, hogy vázolja fel, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a telepekkel folytatott kereskedelem további korlátozására, amikor a külügyminiszterek júniusban Luxemburgban tárgyaltak a kérdésről.
A kezdeményezés mögött álló politikai lendület azóta erősödött, hogy Franciaország és Svédország áprilisban arra ösztönözte a Bizottságot, terjesszen elő javaslatot, hivatkozva a Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2024-es tanácsadó véleményére, amely az izraeli telepek jogellenességét állapítja meg.
Számos ENSZ-határozat – az 1970-es évek végétől napjainkig – ugyancsak kimondja, hogy a palesztin területeken folyó telepes tevékenység illegális.
Izrael kormánya ezzel szemben elutasítja a telepek illegálisnak minősítését, és „ideiglenes létesítményeknek” nevezi őket.
Az Euronewsnak májusban nyilatkozva Nicolas Forissier, Franciaország külkereskedelemért felelős helyettes minisztere azt mondta, hogy a szigorúbb korlátozások sürgetése „nem agresszív álláspont”. „A [nemzetközi] jog és az emberi jogok szempontjából teljesen természetes, hogy ezt mondjuk” – tette hozzá.
Izrael nemrég olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem feletti ellenőrzésének erősítése többek között az ingatlanjog, a területrendezés és az engedélyezés területén. Ezek a lépések úgy tűnik, szembe mennek a kulcsfontosságú megállapodásokkal, amelyeket az 1993-as oslói békemegállapodás keretében írtak alá.